MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/342

nagy tisztaságú anyagok és technológiai berendezések gyártásáról. Folytatódott a korábban megkötött gyártásszakosítási és kooperációs megállapodások, így az atomerőművi berendezések sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításáról, valamint kölcsönös szállításáról szóló egyezmény végrehajtása. A Végrehajtó Bizottság és a KGST más szervei rendszeres konzultációkat folytattak az országok gazdaságpolitikájának időszerű kérdéseiről, az együttműködés aktuális problémáiról, a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció fejlesztésének irányairól, a KGSTtagországok és a fejlődő országok közötti gazdasági együttműködés kérdéseiről, a korábbi határozatok, cselekvési programok és az érvényben levő megállapodások teljesítéséről. A két kongresszus közötti időszakban tovább növekedett a KGST-együttműködés iránti nemzetközi érdeklődés. Bővült a kétoldalú egyezmények alapján a KGST-vel együttműködő országok köre, aláírták a KGST és Nicaragua közötti együttműködési egyezményt. Növekedett a KGST egyes szerveinek ülésein megfigyelőként részt vevő országok száma is. Tárgyalások folytak a KGST és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatairól. Gazdasági együttműködésünk kiemelkedő eseménye volt a KGST-országok kommunista és munkáspártjainak első, illetve főtitkárai részvételével 1984 júniusában Moszkvában megtartott felső szintű gazdasági értekezlet. A tanácskozás alapvető célja az volt, hogy olyan intézkedéseket dolgozzon ki és hagyjon jóvá, amelyek a gazdaságépítő munka megváltozott feltételei mellett a tagállamok együttműködésének további elmélyítését hivatottak szolgálni. Az értekezleten áttekintették a világban és a közösség országaiban kialakult gazdasági helyzetet, az együttműködés eredményeit és akadályait, meghatározták a további feladatokat. A tanácskozás megállapította, hogy az elmúlt másfél évtizedben a KGST-országok figyelemre méltó eredményeket értek el gazdaságuk fejlesztésében, bővült sokoldalú gazdasági, tudományos-műszaki együttműködésük. Közös erővel jelentős - mindenekelőtt az anyag- és energiaellátás javítását szolgáló - gazdasági objektumok létesültek. Nagymértékben nőtt a kölcsönös áruforgalom. Kiterebélyesedett a szakosítás és a termelési kooperáció országaink között a feldolgozóiparban, elsősorban a gépiparban. A gazdasági építőmunka megváltozott külső és belső feltételei ugyanakkor befolyásolták a gazdasági integráció kibontakozásának ütemét és módját, az együttműködés eszközés intézményrendszerének fejlesztését és súlyponteltolódásokat okoztak a Komplex Program teljesítésében. A felső szintű tanácskozás legfontosabb feladata az volt, hogy elősegítse a KGST-ben megvalósuló együttműködés magasabb színvonalra emelését, kijelölje azokat a stratégiai célokat és teendőket, amelyek hosszabb távra megalapozzák a tagországok gazdasági fejlődését. A fő cselekvési irányok közül a legfontosabbak: a tagországok gazdaságpolitikájának egyeztetését szolgáló konzultációk gyakorlatának erősítése, a népgazdasági tervkoordináció továbbfejlesztése; a gazdaságfejlesztési stratégia és a szocialista nemzetközi munkamegosztás fő irányainak kijelölése, ezen belül az energia- és nyersanyagszükségletek biztonságos kielégítése, a feldolgozóipari kooperáció elmélyítése, a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való jobb ellátása, a közlekedés fejlesztése; a tudományos-műszaki együttműködés javítása; a KGST működési mechanizmusának tökéletesítése, eszközrendszerének korszerűsítése. A KGST felső szintű értekezletén a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének fő irányairól elfogadott nyilatkozat összhangban van hazánk és az egész közösség érdekeivél, törekvéseivel. Hozzájárul a tagországok kiegyensúlyozott és dinamikus fejlődési lehetőségeinek javításához, a gazdálkodás hatékonyságának növekedéséhez, a műszaki haladás meggyorsításához. 3. A KÉTOLDALÚ ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK A Magyar Népköztársaság 1980. április 1-én 126 országgal állt diplomáciai kapcsolatban. Azóta további 4 országgal vettük fel a diplomáciai kapcsolatot (Botswana Köztársaság, Dominikai Köztársaság, Lesotho Királyság, Zimbabwe Köztársaság). Jelenleg 129 országgal állunk nagyköveti szintű és egy országgal főkonzuli szintű diplomáciai kapcsolatban. Tovább szélesedtek államközi kapcsolataink szerződéses alapjai. Az MSZMP XII. kongresszusa óta szocialista országokkal 122, fejlődő országokkal 76, fejlett tőkés országokkal 65, összesen 263 új, kétoldalú államés kormányközi egyezményt kötöttünk. 60 IUI