MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/322

Vágóállat-termelés (1000 t) 2000 2100 2200 2300 2400 alkalmazása. Nőtt a műtrágya-, a szervestrágya-, valamint a növényvédőszer-felhasználás. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a felhasználás hatékonyságára. Kismértékben javult a talajerő-gazdálkodás, évente mintegy 40 ezer hektár termőföld javítására került sor. A szigorúbb földvédelmi rendelkezések hatására a mezőgazdaságilag művelt terület csökkenése lelassult, az 1975-1980. évek átlagában évi 30 ezer hektár, az 1980-1984. évek átlagában pedig csak 11 ezer hektár. A parlagterület a korábbi évek 23 ezer hektáros átlagával szemben napjainkban már nem éri el a 10 ezer hektárt. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek sorában 1984 végén 1279 termelőszövetkezet és 128 állami gazdaság, 62 mezőgazdasági szakszövetkezet és 16 halászati termelőszövetkezet működött. A kialakult üzemi méretek a mezőgazdasági szervezetek többségében elősegítették az anyagi-műszaki fejlődést. A nagyüzemek törekedtek az adottságok jobb kihasználására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra. A mezőgazdasági nagyüzemek egyharmada kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik. Ezek jövedelemtermelő és alkalmazkodóképessége kisebb, fejlődésük lassúbb. Tovább növekedett a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és vállalatok működési, gazdálkodási önállósága és érdekeltsége a termelés növelésében, gazdálkodásuk javításában. Fokozódott a nagyüzemek közötti együttműködés. Jelenleg 51 szövetkezeti társulás működik. Négy agráripari egyesülés folytat eredményes tevékenységet, jól illeszkedve a mezőgazdasági együttműködés rendszerébe. 40 A növénytermesztésben és az állattenyésztésben meghatározóvá vált az iparszerű termelési rendszerek szerepe. A mezőgazdaság eredményeihez hozzájárult az is, hogy nőtt a felső- és középfokú végzettségű szakemberek száma és a dolgozók szakképzettsége. Az erdő- és fagazdaságok javuló színvonalon elégítették ki a lakosság és a feldolgozóipar igényeit. A kitermelt fa mennyisége az utóbbi négy évben 5%-kal nőtt, és egyre nagyobb részét ipari célokra használják fel. A korábbiaknál lassúbb ütemben folytatódott az új erdők telepítése. Az erdőterület és az élőfaállomány gyarapodott. Az ország területének 17,6%-át borítja erdő. A közlekedés és hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítményei a korábbi évek határozottan növekvő tendenciájával szemben az elmúlt négy év során a gazdasági növekedés lassúbb üteme mellett csak kismértékben bővültek, sőt egyes években (1982-ben és 1983-ban) csökkentek. A vasút és a folyami hajózás teljesítménye 1984-ben 4-6%-kal volt kevesebb, mint 1980-ban, viszont 6-9%-kal nőtt a vezetékes szállítás, a közúti fuvarozás és közel 30%-kal a tengerhajózás áruszállítási teljesítménye az 1980. évihez képest. A fuvarigényeket - részben a termelés ütemtelensége miatt - a közlekedési vállalatok nem mindig tudták időben kielégíteni. A távolsági személyszállítás teljesítményei 1980 és 1984 között 8-9%-kal csökkentek, részben a közlekedési tarifák emelése, részben az egyéni közlekedés, a motorizáció fejlődése következtében. A helyi személyszállítás teljesítményei azonban folyamatosan, négy év alatt 7-8%-kal emelkedtek. Folytatódott a vasútvillamosítás és pályakorszerűsítés, új autópályaszakaszokat adtak át, bővült a metróhálózat, befejeződött az Árpád-híd átépítése és a kapcsolódó kiemelt közlekedési beruházás. Fejlődött a légiközlekedés, folyamatban van infrastrukturális feltételeinek lényeges javítása. Mérsékelt ütemben bővült a közhasználatú közlekedés járműállománya, a korszerűsödés üteme lelassult, a pótlási igények felhalmozódtak. A személygépkocsik száma az elmúlt négy évben 331 ezer darabbal gyarapodott, 1984 végén elérte az 1 millió 344 ezret. A postai küldeményforgalom mérsékelten, a távbeszélő-forgalom dinamikusan nőtt. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma több mint Ul