MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/319

A termelés növekménye elsősorban az exportcélokat szolgálta. Az utóbbi négy évben az exportértékesítés 22%-kal, a belföldi eladás pedig 2-3%-kal bővült. A belföldi értékesítésen belül különösen a továbbfeldolgozásra kerülő, valamint a más népgazdasági ágak által felhasznált termékek eladásának növekedése mérséklődött. Az ipari export 1982 óta élénkült, a növekedés az exportra orientált és a keveset exportáló ágazatokat egyaránt jellemezte. A szocialista országokba irányuló kivitel kisebb mértékben nőtt, mint a nem szocialista országokba irányuló. A műszaki és a technikai színvonal nemzetközi összehasonlításban is magas vagy megfelelő a szenes bauxitbányászatban, a timföldgyártásban, az alumíniumgyártmányok előállításában, a petrolkémiai iparban, egyes műtrágyák, gyógyszerek és húsipari termékek gyártásában. Jó minőségű, versenyképes termékeket állít elő az alumínium-, a petrolkémiai és a gumiipar. A vaskohászatban bevezetett konverteres acélgyártás, folyamatos acélöntés növelte a termelékenységet, javította az acél minőségét és csökkentette a termelés energiaigényét. A gépiparban a közútijármű-gyártás, a számítástechnikai és a híradástechnikai ipar, valamint a számítógéppel vezérelt szerszámgépek gyártása képvisel magasabb színvonalat. Erőteljesen fejlődik a korszerű mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek gyártása. Az elmúlt öt évben megteremtettük a mikroelektronikai alkatrészek hazai gyártásának szerény bázisát, különös figyelmet fordítva a nagyobb szellemi értéket megtestesítő berendezésorientált áramkörök gyártására. Az ipar fejlődésében mind nagyobb szerepet játszik a műszaki fejlesztési tevékenység. A kutatási-fejlesztési ráfordítások 1983-ban ebben a népgazdasági ágban 9%-kal haladták meg az 1980. évit. A kutatásfejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazása, a termékszerkezet változtatása nem elég gyors. A műszaki haladás egyes - az ipari export fokozása szempontjából lényeges - területeken elmarad a kívánatostól és gátolja a hatékonyság javulását. Az ipari termékek átlagos életkora magas, a termékcserélődés üteme lassú, az új és a korszerűsített gyártmányok aránya viszonylag csekély (évenként 4-5%). Az átlagosnáljobb műszaki jellemzőkkel rendelkező termékek minősége sem éri el a nemzetközi élvonalét. Nőnek a nem megfelelő minőség miatt keletkező veszteségek. Nem megfelelő az előrehaladás a belső kooperációs kapcsolatok javulásában, nem kielégítő a háttéripar fejlődése. Mindez rontja az ipar versenyképességét és hozzájárul a nagymértékű cserearányromláshoz. Az ipari beruházások ágazatok szerint (%) 1976-1980 1981-1984 Bányászat 11.3 Villamosenergia-ipar 15,8 Kohászat Építőanyag-ipar Gépipar Vegyipar Könnyűipar Egyéb ipar Élelmiszeripar 9,0 6,2 18,4 15,1 9.0 1,1 14,1 16,2 >42,3 20,6 I }49,2 15,7 •57,7 Í50,8 Kevés a magasabb feldolgozottsági fokot biztosító kapacitás. Számottevő az elmaradásunk az elektronikai ipar nemzetközi élvonalától. Ipari robotokat még csak elvétve alkalmaznak. Az iparban alkalmazott licencek száma nőtt, de az ezek alapján gyártott termékek aránya csupán 5%. Az ipar nemzetközi termelési együttműködéseinek száma az utóbbi években jelentősen nőtt, de szerepük a termelés bővülésében még szerény. Az ipari munka termelékenysége 1980-1984 között a termelést meghaladóan, évi átlagban 4%-kal nőtt, az egy munkaórára jutó termelés pedig évente 6%kal emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma több mint 100 ezer fővel csökkent. A létszám azokban az ágazatokban mérséklődött nagyobb mértékben, ahol a termelés is visszaesett vagy stagnált. 1983 második félévétől a létszámcsökkenés lelassult. Az 1981-1984. években 267 milliárd forint értékű ipari beruházást helyeztek üzembe. Az ipar állóeszközállományának növekedése ugyan az utóbbi években lassult, azonban így is gyorsabb volt, mint a termelésé. A kitermelőipar (bányászat, villamosenergia37 ZA^