MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/315
foglalkoztatottra jutó termelés az anyagi ágakban 1980 és 1984 között 13%-kal, az iparban 16%-kal, az egységnyi munkaidőre jutó pedig ennél is nagyobb mértékben emelkedett (például az iparban 28%-kal). Az utóbbi négy évben a nemzeti jövedelem 8,5%-os növekedése mellett az export mennyisége 28%-kal bővült, vagyis az export növekedési üteme a nemzeti jövedelemének több mint háromszorosát tette ki. A termelés összetétele, minősége valamelyest javult, jelentős változást azonban nem sikerült elérni. A termelés anyagigényessége - az egységnyi termékkibocsátáshoz szükséges anyagráfordítás - és a fajlagos energiafelhasználás csökkent, bár nemzetközi öszszehasonlításban még mindig nagy. A termelés importigényessége mintegy 5%-kal mérséklődött. Az eszközgazdálkodásban nem sikerült előbbre lépni. Az állóeszköz-állomány évente 4%-kal, a termelésnél 1-2%-kal nagyobb ütemben növekedett. Az állóeszköz-állomány kihasználása - elsősorban külpiaci okok miatt - nem volt kielégítő. A fejlesztések javították az állóeszköz-állomány műszaki színvonalát. A készletlekötés mérséklődött. A készletfelhalmozás az 1981-1984. években a nemzeti jövedelem belföldi A termelékenység egyes mutatói az állami és szövetkezeti iparban (1980 = 100) 130 120 110 100 1981 1982 1983 1984 egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés egy teljesített órára jutó bruttó termelés A szocialista szervek beruházásai népgazdasági ágak szerint (százalék, folyó áron számítva) 1976-1980 1981-1984 Ipar és építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Közlekedés, posta és távközlés, kereskedelem, vízgazdálkodás és egyéb anyagi tevékenység Nem anyagi ágak felhasználásának folyó áron 3,1%-át, összehasonlító áron 1,4%-át tette ki. Ez a kismértékű készletnövekedés egyfelől kedvező, másrészt a készletek adott összetétele és elhelyezkedése mellett időnként és helyenként ellátási gondokat okozott. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15%-os növekedése a behozatali árak 25%-os emelkedését csak részben ellensúlyozta, ennek folytán a külkereskedelmi cserearányok 7,5%-kal romlottak. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt - 1980. évi árakon számítva - 47-48 milliárd forint cserearány-veszteség keletkezett. A munkaerő-gazdálkodás Az aktív keresők számának mérséklődése a hatodik ötéves tervidőszakban folytatódott, a csökkenés az 1981-1985. években 1,9% volt. Az aktív keresők aránya a munkavállalási korú népességen belül azonban némileg emelkedett (az 1981. év eleji 78,5%-ról 1985 elejére 79%-ra). Nőtt a tanulók és a munkaképes korú nyugdíjasok aránya. A gyermekgondozási segélyt a munkavállalási korúak 3,6%-a veszi igénybe. 33 3/ir