MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/268

előnyöket, kedvezményeket igényeltek vagy kényszerítettek ki. Mások azokkal a lehetőségekkel éltek vissza, amelyekhez munkakörük folytán hozzájuthattak. Ez senkinek sem engedhető meg. A párt megköveteli, hogy tagjai mutassanak példát a munkában, hivatásuk teljesítésében. A párttagság többsége így is tesz, de akadtak, akik nem feleltek meg e követelményeknek. Évente mintegy ezer párttagot vontak felelősségre a munka- és szolgálati fegyelem megsértése miatt. E megengedhetetlen magatartás mögött az a szemlélet - és sajnos tapasztalat - húzódik meg, hogy munka nélkül vagy kevesebb munkával is hozzá lehet jutni anyagi javakhoz, sőt nagy jövedelmekhez is. A rossz példák láttán leértékelődik a tisztességgel végzett munka. Ez is kedvezőtlenül befolyásolja a munkafegyelmet és a rendet, közömbösséget szül. Sajnálatos tény, hogy a párttagok között is vannak, akik az állampolgári követelményeknek nem tesznek eleget, megsértik a törvényeket. A törvények tisztelete mindenkire kötelező, a társadalmi együttélés normáinak betartása minden állampolgártól elvárható. Különösen vonatkozik ez a párttagokra. Nyugtalanító, hogy a törvényeket és szabályokat megsértő párttagok száma évente átlag 3500 fő. Nagyobb részük gondatlanságból okozott kárt, elsősorban a közlekedésben, amiben gyakran játszik szerepet az italozás vagy a felelőtlenség. Kisebb részük vám- és devizatörvényekbe ütköző cselekmények, illetve gazdasági természetű szabálytalanságok miatt került a bíróság elé. Pártunk tagjainak túlnyomó többsége tisztességesen él, és csak kisebb részüknél tapasztalható erkölcsileg kifogásolható életmód. Évente mintegy ezer párttagot kellett felelősségre vonni a morális érzék feltűnő hiányosságai, a családdal, környezettel, egymással szembeni felelőtlenség és italozás miatt. Kerülve az üres moralizálást, jobban meg kell határozni a szocialista erkölcs követelményeit, a szocialista társadalom törekvéseivel összhangban álló életmód szabályait. Késés van a szocialista életcélok, életmód, életvitel megfogalmazásában, propagandájában, formálásában. A szocialista erkölcs formálása, erősítése napjainkban társadalmi fontosságú és elsőrendű politikai jelentőségű feladat. A társadalmi tudat fejlődése nem tartott lépést a társadalom fejlődésével, anyagi gyarapodásával. Ez megnyilvánul egyesek gondolkodásmódjának, értékrendjének, céljainak, törekvéseinek torzulásában. Akadnak, akiknek életcéljukká vált az anyagi javak bőségének megszerzése, és ennek érdekében tisztességtelen eszközök igénybevételétől sem riadnak vissza. A vagyon e megszállottjai törtetnek, harácsolnak, önzésükben kihasználnak minden lehetőséget, nemegyszer a társadalom és más emberek megkárosításával. Noha szűk rétegről van szó, e jelenség hatása széles körben érződik. A párttagokra is hatnak ezek a tőlünk idegen felfogások. Nem szabad azonban azonosítani az anyagiasságot és az önzést az anyagi érdekeltség elvének és gyakorlatának helyes érvényesítésével. Méltányolni kell azt, ha valaki becsületesen dolgozik azért, hogy családja és önmaga jobb körülmények között éljen. A munka nélküli jövedelemszerzést kell meggátolni minden eszközzel. Következetesen érvényt kell szerezni 12 l£g