MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/263
A PÁRTFEGYELEM MEGSÉRTÉSÉNEK OKAI ÉS AZ AZOK HÁTTERÉBEN LEVŐ TÁRSADALMI JELENSÉGEK A párt kezdeményező-, irányító-, szervező- és cselekvőképességének egyik általános érvényű követelménye a szilárd pártfegyelem, amely szorosan összefügg a párt helyzetével, az objektív és szubjektív tényezőkkel. Befolyásolja a párttagság fegyelmét a társadalom fejlettsége, a belpolitikai élet, de az eredmények mellett a fejlődés ellentmondásai, a nemzetközi élet feszültségei is. A pártfegyelem minősége és állapota összefügg azzal, hogy milyenek a párt tagjai, mennyire képesek a párt követelményeinek megfelelően élni és dolgozni. A pártfegyelem megsértése, mint jelenség, eltérést jelent a párt követelményeitől, normáitól. Ezért a pártszervek és -szervezetek azon munkálkodtak, hogy nevelő és ellenőrző munkával megelőzzék a fegyelemsértéseket. A pártfegyelem elleni vétségek között különös figyelmet érdemel a párt eszméinek és politikájának megsértése. Ez a legsúlyosabb pártvétség. A párton belül az elmúlt öt évben nem volt a párttal szemben szervezett, nyílt fellépés, frakciózás. Szórványosan előfordultak pártellenes megnyilvánulások. Egyesek nyíltan hirdettek a párt elvi, gyakorlati politikájától eltérő vagy azzal ellentétes nézeteket. Ilyen okból 20 párttag kapott pártbüntetést. Pártunk az alapvető kérdésekben eszmeileg, politikailag egységes. E megállapítás akkor is érvényes, ha akadtak párttagok, akik a párt politikájának egy-egy részkérdésében más véleményen voltak, illetve fenntartással fogadták a párt egyes határozatait vagy a végrehajtásra hozott intézkedéseket. Pártéletünk rendjének, a pártdemokrácia érvényesülésének fontos követelménye, hogy az eltérő vélemények pártszerű kifejtését ne tévesszük össze a pártfegyelem megsértésével. Előfordult, hogy egyesek tájékozottság híján foglaltak tévesen állást. Olykor a felkészültség hiányosságai zavarták a tisztánlátást. Voltak, akik nehezen ismerték fel az ellentmondásokat és összefüggéseikből kiragadva ítélték meg a jelenségeket. Mások bizonyos kérdéseket leegyszerűsítettek, egyedi esetekből helytelenül általánosítottak. A párttagok egy része aggodalmának is hangot adva fejtett ki eltérő véleményt, nézetet. A társadalom fejlődése során keletkező lényeges változásokra adott magyarázatot sokszor azért nem, vagy csak részben fogadták el, mert az nem egyezett a szocializmusról korábban szerzett ismereteikkel. A szocialista építés során szükségszerűen bekövetkezett változásokat, intézkedéseket gyakran véleményeltérések, esetenként éles viták kísérték. A párttagok körében tapasztalt hibás nézetek némelyike azonban visszavezethető kispolgári túlzásokra, álradikalizmusra vagy ideológiai békülékenységre, engedékenységre, politikai közömbösségre, érdektelenségre, nem utolsósorban pedig ellenséges törekvések hatására is. A társadalomban időnként felbukkannak és néha megerősödnek olyan nézetek, amelyek táplálják a burzsoá nacionalizmust, hirdetik a politikai pluralizmust, terjesztik a pesszimizmust, a kiúttalanságot. Ide tartoznak azok a nyilvánosságra kerülő írások is, 7 ?<£3
