MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/240
Az időskorú népesség soraiban kedvezőbb helyzetben vannak azok, akik a közelmúltban mentek nyugdíjba, mert általában magasabb a nyugdíjuk, és ezt még munkából származó jövedelemmel is ki tudják egészíteni. Az életkor előrehaladtával a nyugdíjas helyzete általában nehezedik, elmarad a kiegészítő jövedelem, többnyire csökken az aktivitás, romlik az egészségi állapot. Növekszik a magukra maradtak, egyedül élők, ápolásra-gondozásra szorulók száma. Elsősorban őket kell segíteni. A nyugdíj munkával szerzett jog. Célunk az, hogy a szükséges pénzügyi fedezet megteremtésével emeljük az alacsony nyugdíjakat, és fokozatosan elérjük a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. A nyugdíjak mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi gondoskodás legkülönbözőbb formáinak, módszereinek kidolgozására és alkalmazására. Ugyanakkor erősíteni kell a családnak az időskorú hozzátartozók ellátásáért viselt felelősségét. Az újonnan munkába lépő fiatalok általában egyidejűleg kerülnek szembe a pályakezdés, a családalapítás, a lakáshoz jutás gondjaival. Terheik az elmúlt években növekedtek. A családalapítás, az önálló életvitelre való berendezkedés megkönnyítésének érdekében indokolt, hogy tovább növeljük a lakásépítés és -vásárlás szociális támogatását. Szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben a gyermeknevelés költségeinek növekvő részét vállalja át az állam. A pénzbeli juttatás mértéke olyan ütemben növekedhet, amilyen mértékben erre az anyagi források megteremthetők. Fontos szerepe van két támogatási formának. A gyermekgondozási díj rendszere - amely a gyermekgondozási segélyt egyelőre a gyermek egyéves koráig váltja fel - azért fontos, mert a díj összege a táppénzhez hasonlóan az anya keresetéhez igazodik. A családi pótlék a gyermekes családoknak nyújtott leghoszszabb időszakot átfogó támogatás, alapvető a jelentősége a család nagyságából származó jövedelemkülönbségek mérséklésében. Lépéseket teszünk, hogy a gyermekes családok - főként a több gyermekesek - a lakásépítéshez, a lakásvásárláshoz nagyobb támogatást és kedvezményes hitelt kapjanak. A következő években az életszínvonal-politikában nagyobb figyelmet kell fordítani a lakossági infrastruktúra fejlesztésére. Egyik legfontosabb célunk a lakáshelyzet további javítása. Második tizenöt éves lakásépítési programunk teljesül, és ennek utolsó harmadát úgy kezdhetjük, hogy a lakások száma már ma megközelíti a háztartások számát. A fejlődést jelzi, hogy 1980-ban 100 szobára 152 személy, 1984-ben pedig 135 jutott. Az utóbbi években fellendült a lakáscsere. Gondot, feszültséget okoz, hogy csökkenteni kényszerültünk az állami bérlakások építését. Ez lassítja az ilyen lakásra jogosult családok igényének kielégítését és az elavult állami lakások megszüntetését. Átalakult a személyi tulajdonú lakásépítés és -vásárlás támogatási rendszere. Minden új lakáshoz jutó család az eltartottak száma szerint részesül támogatásban, s megszűnt a rétegekhez, településekhez, építési formához kötődő külön támogatás. Ezáltal egyenlőbbé váltak a lakáshoz jutás feltételei. 28 7t*o
