MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/164

A VI. ötéves terv időszakában a születések hullámzó alakulásával összefüggő ellátási gondok az általános iskolákra tevődtek át. Ezekben az években ugyanis már az óvodáskorúak száma is folyamatosan csökkent, az általános iskolás koruaké viszont az előző tervidőszakra jellemző átlagnál erőteljesebben nőtt. Az óvodai ellátottság szinvonala a tervidőszak eleje óta jelentősen javult. A férőhelyek száma - a gyermeklétszám fogyása mellett - csaknem 5 ezerrel gyarapodott, s 1984. október közepén már meghaladta a 72 ezret. A jelenleg rendelkezésre álló férőhelykapacitással - a korábbinál jóval alacsonyabb férőhelykihasználás mellett - megközelítően valamennyi jogos elhelyezési igényt ki lehet elégiteni. A VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben - a 6-13 évesek számának számottevő gyarapodása miatt - az általános iskolai ellátás megfelelő szintű biztositása képezte Budapest esetében is az egyik súlyponti feladatot. Az általános iskolai tanulók száma ugyanis folyamatosan emelkedett, az 1984-ben induló tanévben a főváros általános iskoláiban már 212,7 ezren tanultak, 17,6 Sikál többen, mint 4 évvel korábban. A megnövekedett tanulólétszám oktatásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése jelentős anyagi erőfeszítéseket, s az anyagi és társadalmi erőforrások koncentrálása, a fejlesztések gyorsitása mellett sokrétű szervezési megoldást is követelt. Mindezek eredményeként az osztálytermi célra használt helyiségek száma nagyobb arányban emelkedett, mint a tanulólétszám, s igy az osztálytermek zsúfoltsága - a tervidőszak első évében bekövetkezett romlást követően - mérséklődött. Az utóbbi években a középiskolákban is egyre népesebb korosztályok kezdték meg tanulmányaikat, s ez - az osztálytermek számának kismértékű gyarapodása miatt - az oktatás tárgyi feltételeinek romlásához vezetett. Az 1984/85. tanév elején a főváros középiskoláiban 59,2 ezren tanultak, 18,4 %-kal többen/ mint 4 évvel korábban. A tanulólétszám a gimnáziumokban valamivel nagyobb arányban emelkedett, mint a szakközépiskolákban, ennek megfelelően a szakközépiskolai tanulók aránya a tervidőszak kezdetéhez képest 1 százalékponttal, 58 %-ra csökkent. Az előző tervidőszakra jellemző tendenciától eltérően 1980 óta a szakmunkástanulók száma is emelkedett, s ebben a megfelelő korosztályokba tartozók számának gyarapodása mellett a szakmunkásképző iskolák iránti érdeklődés fokozódása is közrejátszott. Az 1984-ben induló tanévben a szakmunkásképző iskolákban 35,6 ezren tanultak, 22 %-kal többen, mint az 1980/81. tanévben. Az országban folyó felsőfokú oktatásban a fővárosi intézmények változatlanul kiemelkedő szerepet játszanak, bár az elmúlt években némileg csökkent a hallgatók létszáma. Az 1983-ban induló tanévben a fővárosban 28,3 ezer nappali tagozatos hallgató kezdte meg, illetve folytatta tanulmányait, 1,5 %-kal kevesebb, mint 3 évvel korábban; az esti tagozaton tanulók száma pedig 18 %-kal, 5,7 ezerre esett vissza. A levelező tagozatos hallgatók száma viszont növekedett az 1980/1981. tanévihez mérten.