MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/156

Az egészségügyi ágazatban a fekvőbeteg-ellátás területén kialakult feszültségek enyhitése érdekében - az egészségügyi ellátás területi integrációjának kialakitása, s az ehhez kapcsolódó uj betegbeutalási rendszer mellett a VI. ötéves tervidőszakban is a kórházi ágyak számának növelése kapott prioritást. 1981-1984-ben a főváros fekvőbeteg-ellátó intézményeiben - összesen 1435 uj kórházi ágy lépett működésbe, s a fejlesztések döntő többsége a tanácsi intézmények ágyszámát gyarapitotta. A működő ágyak száma és a lakosságszámhoz mért aránya azonban - mivel a folyamatban levő rekonstrukciós munkák miatt a fejlesztésekkel egyidejűleg nagy számú kórházi ágyat kellett átmenetileg kivonni a betegellátás szolgálatából - úgyszólván alig változott. 1984 végén a főváros fekvőbeteg-ellátó intézményeiben összesen 28 622 kórházi ágy működött, mindössze 95-tel több, mint a tervidőszak elején; 10 000 lakosra 138 kórházi ágy jutott, lényegében ugyanannyi, mint 4 évvel korábban. Az ellátási igények alakulásának megfelelően a krónikus betegek ápolására hivatott osztályok ágyszáma az átlagosnál nagyobb arányban emelkedett, az ilyen jellegű ágyak száma azonban a folyamatosan növekvő igényekhez mérten jelenleg is kevés. Az egészségügyi ellátás területi integrációjának kialakításával is összefüggésbe hozható, hogy a szakorvosi rendelőintézetek forgalma csökkent 1980 óta, több területen rövidült az ápolási, gyógykezelési idő; mérséklődött a kórházak zsúfoltsága. A fővárosi lakosság egészségügyi alapellátásának szinvonala tovább javult. 1983 végén a fővárosi lakosság alapellátását 849 általános körzeti orvos és 347 körzeti gyermekorvos végezte, 15-tel, illetve 22-vel több, mint 1980-ban. A körzeti orvosok évi átlagos betegforgalma mérséklődött, s némileg csökkent az egy orvosra jutó ellátandó népesség száma is. A bölcsődei ellátottság szinvonala a tervidőszak elejéhez képest is jelentékenyen javult, s ebben a bölcsődéskoruak számának folyamatos csökkenése mellett a férőhelyek további gyarapodása is szerepet játszott. 1984 végén a fővárosban 22 585 bölcsődei férőhely működött, 1517-tel több, mint 4 évvel korábban, a beirt gyermekek száma pedig 25 %-kal csökkent. A fővárosban az időskorúak magas és növekvő aránya a szociális ellátóhálózattal szemben is jelentős követelményeket támaszt. 1980 és 1983 között a tanácsi szociális otthonok működő férőhelyszáma 209-cel, 6079-re növekedett, az időskorúak számára szervezett napközi otthonok befogadóképessége pedig 6 35 működő férőhellyel gyarapodott. Házi szociális gondozói tevékenységet 1983-ban 350 főhivatású és 2126 társadalmi gondozónő végzett, akik évente átlagosan mintegy 9 ezer idős ember ellátásáról gondoskodtak. Az egészségügyi és szociális ellátás színvonalának további javitását, az egészségügyi szervezetek betegségmegelőző és gondozói tevékenységének fejlesztését az időskorúak számának és arányának folyamatos növekedésén túlmenően, a halálozások számának és gyakoriságának emelkedése is sürgető feladattá teszi. 98