MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/143

A lakásállomány gyarapodásának,korszerűsödésének természetes velejárójaként a lakosság közmüvi szolgáltatások iránti igénye a VI. ötéves tervidőszak folyamán tovább növekedett. A takarékosabb energiagazdálkodásra való törekvés eredményességét jelzi, hogy a háztartások fajlagos fogyasztása a távfűtési hőenergia esetében csökkent az 1980. évihez képest,az egy háztartási fogyasztóra jutó gáz- és villamosenergia-felhasználás pedig 1980 és 1984 között mérsékeltebb ütemben nőtt, mint az előző tervperiódusban. A közmüvi hálózatfejlesztések ebben az időszakban is alapvetően az épülő lakótelepek alapközmüvesitését szolgálták. 1981-1984-ben az ivóvizcső-hálózat hossza 173 km-rel, a csatornahálózaté 300 km-rel,a gázcsőhálózaté 150 km-rel, a távfűtőhálózaté pedig 67 km-rel bővült. A hálózat gyarapodásában - különösen a gázcsőhálózat esetében - a lakosság hozzájárulásával megvalósult fejlesztések jelentős szerepet játszottak. A gázcsőhálózat esetében előtérbe került az elavult hálózatszakaszok cseréje, s gyorsult a háztartási fogyasztók városi gázról földgázra való átállitása. 1984-ben Budapesten a háztartási gázfogyasztóknak már közel háromnegyede használt földgázt, az 1980. évi 55 %-kal szemben. A főváros ivóviztermelő,illetve viztároló kapacitása 1980 óta - az ilyen értelemben kiemelkedő fejlődési szakaszt jelentő 1976-1980.évinél kisebb mértékben ugyan, de - tovább gyarapodott. A biológiai szennyviztisztitó kapacitás viszont - az észak-budapesti szennyviztisztitó telep I. ütemének 1984. év végi belépésével - számottevően nőtt,s ezzel a közcsatornán elvezetett szennyviz kb. 16 %-a biológiailag tisztitva kerül a Dunába. Az utóbbi években nagyobb figyelmet forditottak a környezetszennyezés mérséklésére, a város természeti értékeinek védelmére. Környezetvédelmi szempontból az első hulladékhasznosító mü 1981. évi üzembe helyezése kiemelkedő jelentőségű volt, de mivel a fővárosban keletkező hulladéknak csak mintegy egyharmadát képes megsemmisíteni, a hulladékok elhelyezése és ártalmatlanítása továbbra is jelentős gondot okoz. A lakókörnyezet minőségét javitotta, hogy a főváros zöldterülete, s ezen belül a gondozott parkok területe 1980 óta is növekedett. Az egy lakosra jutó 2 gondozott parkterület jelenleg 8 m -re tehető.