MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/117

A VI. ötéves terv - a XII. kongresszus határozatának megfelelően - alapvető társadalompolitikai célként az életszínvonal társadalmi méretekben vett megőrzését, egyes területeken az életkörülmények szerény mértékű javitását jelölte meg. A VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt szakaszában az életszínvonallal kapcsolatos előirányzatok - a nehéz gazdasági körülmények ellenére - lényegében megvalósultak. Az ország lakosságának egy főre jutó reáljövedelme kismértékben nőtt, s ebben a társadalmi juttatások, a mezőgazdasági termeléssel,valamint a kis- és magánvállalkozások elterjedésével kapcsolatos jövedelmek erőteljes növekedése játszotta a meghatározó szerepet. A munkások és alkalmazottak reálbére csökkent az 1980. évihez képest. A reáljövedelem szerény mértékű növekedése, illetve a reálbérek csökkenése a fogyasztói árszinvonal jelentős emelkedésével függött össze, a nominális jövedelmek ugyanis 1980 óta is számottevően növekedtek. A fővárosi lakosság pénzbevétele 4 év alatt 29-30 %-kal nőtt. A főbb jövedelemforrások közül a társadalmi juttatások összege az átlagosnál nagyobb arányban, a munkabéreké - a foglalkoztatott létszám további csökkenése mellett - annál kisebb mértékben emelkedett. A társadalmi juttatások közül a nyugdíjkifizetések összege kb. 40 %-kal, a családi pótlék cimén juttatott öszszeg pedig mintegy másfélszeresére növekedett az elmúlt 4 esztendő alatt. A főváros társadalmában meghatározó súlyt képviselő osztályok, rétegek életszínvonala tovább közeledett egymáshoz. Az alacsony jövedelműek arányát illetően azonban változatlanul jelentősek a társadalom különböző csoportjai közötti differenciák.Az igen alacsony jövedelmi szinten élők a nyugdijas háztartások körében jóval nagyobb hányadot képviselnek, mint az aktiv keresők háztartásai között, s a többgyermekes családok helyzete sokkal kedvezőtlenebb, mint a gyermekteleneké. A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyban tartása a fogyasztói árak tervezettnél nagyobb arányú emelését követelte meg. Az 1984. évi fogyasztói árszinvonal az 1980. évit kb. 29 %-kal haladta meg, s a növekedésben a hatósági árintézkedések meghatározó szerepet játszottak. A fogyasztási szint összességében csak kevéssé változott, de a jövedelemfelhasználás struktúrája viszonylag jelentősen módosult. Az élelmezésre és a ruházkodásra forditott kiadások részaránya csökkent, a lakásépítésre és ingatlanvásárlásra, továbbá a vegyes iparcikkek beszerzésére forditott kiadások összes kiadáson belüli súlya pedig megemelkedett az 1980. évihez képest. 56 /M3