MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/36

különbségek vannak. Egy részüknek politizáló és vitakészsége a kívánatosnál gyengébb. Az után­pótlás körének bővítésére a BPB és néhány kerü­leti PB intézkedéseket tett, amelyeknek kezdeti eredményei biztatóak. Az állami, gazdasági vezetők többsége szakmai, politikai felkészültsége, vezetői képességei alapján alkalmas feladatai ellátására, eredményesen dol­gozik. Nőtt közöttük a felsőfokú szakmai képesítés­sel rendelkezők aránya, javult politikai iskolázott­ságuk. Életmódjuk és magatartásuk megfelel a szo­cialista normáknak. Jelentős részük a napi munka mellett szívesen vállal társadalmi megbízatásokat is, s igyekszik azoknak jól megfelelni. A vezetői állomány cserélődése az elmúlt öt évben jelentős, az iparban az átlagosat meghaladó volt, ugyanak­kor az intézményi vezetők körében az indokoltnál kisebb a cserélődés. A cserék hatásaként kedve­zően változott a vezetők összetétele, de továbbra is kevés az elsőszámú vezetők között a nő és a fiatal. A párton belül az állami és a gazdasági területen a korábbinál tervszerűbb a kádermunka. Átgon­doltabb a káderek képzése, továbbképzése, cseré­je és utánpótlása, felelősségteljesebb az utánpótlás­sal való foglalkozás. Ugyanakkor gond, hogy a párt- illetve az állami, gazdasági szervek káder­tervei sok esetben összehangolatlanok, még min­dig szűk körből történik az utánpótlás kiválasz­tása, bátortalanság tapasztalható a fiatalok és nők funkcióba állításánál. A pályázati rendszer kiszé­lesítése egyes helyeken bizonytalanságot okozott a munkában. A társadalmi életben kitűnt tehet­séges munkások vezetővé nevelése lelassult. A marxista—leninista esti egyetemi, középisko­lai és egyéb pártiskolai tanfolyamok jól szolgálják a káderek képzését, továbbképzését. A különböző tanfolyamokon az 5 év során 50 ezer hallgató ta­nult. A képzést folyamatosan korszerűsítjük, arra törekszünk, hogy jobban igazodjon a szükségletek­hez és a követelményekhez, ugyanakkor a képzési lehetőségeket még nem kellően használjuk ki. A kádermunka a korábbinál nyíltabb és demok­ratikusabb. A fővárosi pártszervek és -szervezetek többsége megfelelően él hatásköréből adódó jogai­val, érdemi, felelősségteljes munkát végez. A ha­táskörök decentralizálásának eredményeként a személyi döntések nagy részét ott hozták, ahol a kádereket a legjobban ismerik. A hatáskör ér­demi gyakorlását, a káderügyek intézését gyakran a szubjektivizmus, a demokratizmus látszatát keltő s formalitások, az elhúzódó egyeztetések, a bürok­ratikus vonások is nehezítik. Az állami, gazdasági szervek a párttestületeknek sokszor kényszerhely­zetet teremtenek, kevés időt és információt adnak az állásfoglalás kialakításához. A pártszervezetek egy részénél bátortalanság vagy a helyi érdekek túlhangsúlyozása tapasztalható. A vezetők munkájának értékelése folyamatossá vált, tartalmában gazdagodott és minőségében ja­vult. Ezt jól szolgálják a pártszervezetek évenkénti beszámoló taggyűlései, a pártfunkcionáriusok tes­tület előtti minősítésének gyakorlata, az állami, gazdasági vezetők éves munkájának értékelési rend­szere, a szakszervezet és a KISZ véleményezési jogkörének rendeletbe iktatása. A pártszervezetek erősítették a minősítési fegyelmet, igényesebben ellenőrzik a megítélések tartalmát. Ugyanakkor: még gyakori a „célminősítés"; sokszor az életmód­ra, magatartásra vonatkozó megállapításokon túl elnagyolt az értékelés, nem elég következetes a ko­rábban megjelölt feladatok számonkérése. Nem kielégítő az éves munkaértékelések és a minősíté­sek tartalmi összhangja sem. Az állami személyzeti munka fejlődött. Fokozó­dott a vezetők személyzeti munkáért érzett felelős­sége. A személyzeti apparátusok felkészültsége, elemző, tervező és koordináló tevékenysége ja­vult. Ma is gyakori azonban, hogy nem a munka­körükbe tartozó feladatokat is el kell látniuk, ez energiájuk és figyelmük megosztásához vezet. A pártszervezetek többsége megfelelően eleget tesz a káder- és személyzeti munka pártirányításából ráháruló feladatoknak, fellépnek az elvekkel ellen­tétes gyakorlattal szemben. Rendszeresen gondos­kodnak a személyzeti apparátus politikai képzésé­ről, továbbképzéséről. Több helyen nem sikerült a személyzeti munka politikai rangját, szerepét nö­velni, a szakapparátus munkáját a mai követel­ményekhez igazítani. A KISZ a fővárosban megfelelően tölti be tár­sadalmi, politikai szerepét. A mintegy 8 ezer alap­szervezethez tartozó 190 ezer KISZ-tag tevékeny­ségével eredményesen segíti a főváros társadalmi, gazdasági és politikai céljainak elérését. A KISZ­tagok döntő többsége becsületesen dolgozik, tanul és résztvesz a közéletben, a várospolitika alakításá­ban, a főváros szépítésében és gyarapításában, ér­tékeinek megóvásában. A fővárosban működő KISZ-szervezetek ered­ményesen vesznek részt a fiatalok eszmei, politikai nevelésében. Nőtt érzékenységük a téves, ellenséges 37

Next

/
Thumbnails
Contents