MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/36

különbségek vannak. Egy részüknek politizáló és vitakészsége a kívánatosnál gyengébb. Az utánpótlás körének bővítésére a BPB és néhány kerületi PB intézkedéseket tett, amelyeknek kezdeti eredményei biztatóak. Az állami, gazdasági vezetők többsége szakmai, politikai felkészültsége, vezetői képességei alapján alkalmas feladatai ellátására, eredményesen dolgozik. Nőtt közöttük a felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkezők aránya, javult politikai iskolázottságuk. Életmódjuk és magatartásuk megfelel a szocialista normáknak. Jelentős részük a napi munka mellett szívesen vállal társadalmi megbízatásokat is, s igyekszik azoknak jól megfelelni. A vezetői állomány cserélődése az elmúlt öt évben jelentős, az iparban az átlagosat meghaladó volt, ugyanakkor az intézményi vezetők körében az indokoltnál kisebb a cserélődés. A cserék hatásaként kedvezően változott a vezetők összetétele, de továbbra is kevés az elsőszámú vezetők között a nő és a fiatal. A párton belül az állami és a gazdasági területen a korábbinál tervszerűbb a kádermunka. Átgondoltabb a káderek képzése, továbbképzése, cseréje és utánpótlása, felelősségteljesebb az utánpótlással való foglalkozás. Ugyanakkor gond, hogy a párt- illetve az állami, gazdasági szervek kádertervei sok esetben összehangolatlanok, még mindig szűk körből történik az utánpótlás kiválasztása, bátortalanság tapasztalható a fiatalok és nők funkcióba állításánál. A pályázati rendszer kiszélesítése egyes helyeken bizonytalanságot okozott a munkában. A társadalmi életben kitűnt tehetséges munkások vezetővé nevelése lelassult. A marxista—leninista esti egyetemi, középiskolai és egyéb pártiskolai tanfolyamok jól szolgálják a káderek képzését, továbbképzését. A különböző tanfolyamokon az 5 év során 50 ezer hallgató tanult. A képzést folyamatosan korszerűsítjük, arra törekszünk, hogy jobban igazodjon a szükségletekhez és a követelményekhez, ugyanakkor a képzési lehetőségeket még nem kellően használjuk ki. A kádermunka a korábbinál nyíltabb és demokratikusabb. A fővárosi pártszervek és -szervezetek többsége megfelelően él hatásköréből adódó jogaival, érdemi, felelősségteljes munkát végez. A hatáskörök decentralizálásának eredményeként a személyi döntések nagy részét ott hozták, ahol a kádereket a legjobban ismerik. A hatáskör érdemi gyakorlását, a káderügyek intézését gyakran a szubjektivizmus, a demokratizmus látszatát keltő s formalitások, az elhúzódó egyeztetések, a bürokratikus vonások is nehezítik. Az állami, gazdasági szervek a párttestületeknek sokszor kényszerhelyzetet teremtenek, kevés időt és információt adnak az állásfoglalás kialakításához. A pártszervezetek egy részénél bátortalanság vagy a helyi érdekek túlhangsúlyozása tapasztalható. A vezetők munkájának értékelése folyamatossá vált, tartalmában gazdagodott és minőségében javult. Ezt jól szolgálják a pártszervezetek évenkénti beszámoló taggyűlései, a pártfunkcionáriusok testület előtti minősítésének gyakorlata, az állami, gazdasági vezetők éves munkájának értékelési rendszere, a szakszervezet és a KISZ véleményezési jogkörének rendeletbe iktatása. A pártszervezetek erősítették a minősítési fegyelmet, igényesebben ellenőrzik a megítélések tartalmát. Ugyanakkor: még gyakori a „célminősítés"; sokszor az életmódra, magatartásra vonatkozó megállapításokon túl elnagyolt az értékelés, nem elég következetes a korábban megjelölt feladatok számonkérése. Nem kielégítő az éves munkaértékelések és a minősítések tartalmi összhangja sem. Az állami személyzeti munka fejlődött. Fokozódott a vezetők személyzeti munkáért érzett felelőssége. A személyzeti apparátusok felkészültsége, elemző, tervező és koordináló tevékenysége javult. Ma is gyakori azonban, hogy nem a munkakörükbe tartozó feladatokat is el kell látniuk, ez energiájuk és figyelmük megosztásához vezet. A pártszervezetek többsége megfelelően eleget tesz a káder- és személyzeti munka pártirányításából ráháruló feladatoknak, fellépnek az elvekkel ellentétes gyakorlattal szemben. Rendszeresen gondoskodnak a személyzeti apparátus politikai képzéséről, továbbképzéséről. Több helyen nem sikerült a személyzeti munka politikai rangját, szerepét növelni, a szakapparátus munkáját a mai követelményekhez igazítani. A KISZ a fővárosban megfelelően tölti be társadalmi, politikai szerepét. A mintegy 8 ezer alapszervezethez tartozó 190 ezer KISZ-tag tevékenységével eredményesen segíti a főváros társadalmi, gazdasági és politikai céljainak elérését. A KISZtagok döntő többsége becsületesen dolgozik, tanul és résztvesz a közéletben, a várospolitika alakításában, a főváros szépítésében és gyarapításában, értékeinek megóvásában. A fővárosban működő KISZ-szervezetek eredményesen vesznek részt a fiatalok eszmei, politikai nevelésében. Nőtt érzékenységük a téves, ellenséges 37