MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/21
A főváros ideológiai és kulturális élete A társadalom viszonyainak fejlődése és tudatformáló munkánk eredményeként a budapestiek nagy többsége szocialista vívmányainkat a magáénak tekinti, félti, megőrzésükért dolgozik, továbbfejlesztésükért kész cselekedni. Az MSZMP fő politikai céljait elfogadja, elérésükért aktívan munkálkodik. A főváros lakói többségükben világnézeti, politikai, erkölcsi normáink következetesebb érvényesítését igénylik. Az elmúlt öt évben nőtt a budapestiek érdeklődése a nemzetközi helyzet változásai és a belső gazdasági, társadalmi kérdések iránt is. Helyzetünk megítélésében polarizálódtak a vélemények, és felerősödtek a viták társadalmi fejlődésünk lehetőségeit, útjait, módjait illetően. Általában növekedett az emberek politikai érdeklődése és ideológiai érzékenysége. De — sajátos válaszként a társadalmi, ideológiai ellentmondások éleződésére — határozottabban észlelhető, főleg fiataloknál egy dezideológizálódási tendencia, törekvés az elkötelezettség nélküli, praktikus életvitelre. A budapesti lakosság eszmei arculata tovább differenciálódott, a közgondolkodás a korábbiaknál labilisabbá vált. A beszámolási időszakban a budapesti pártszervek és -szervezetek megismertették a XII. kongresszus határozatát, illetve részletesebben feldolgozták azt; nagy figyelmet fordítottak a felszabadulás utáni történelmünk egyes korszakainak helyes megvilágítására; igyekeztek valósághűen bemutatni helyzetünket, feltárni a társadalmi fejlődés főbb összefüggéseit; rámutattak a soron levő teendőkre, ismertették a döntéseket befolyásoló tényezőket, mozgósítottak az alkotó kezdeménye22 zésre és a döntések végrehajtására. A korábbinál jobban kapcsolódtak ideológiai munkájukkal a politikai mozgásokhoz. így a párt agitációs és propagandamunkájában, a fővárosban súlyponti kérdések voltak: a nemzetközi helyzet; az ország gazdasági helyzete és a párt gazdaságpolitikája; a főváros fejlődése; társadalmunk szerkezete és annak változásai; politikai rendszerünk és a párt vezető szerepe; az erkölcsi értékrend, a kollektivizmus, a munkához való viszony, hazafiság és nemzetköziség; népünk történelmi útja; a szocialista építés helyzete és távlatai hazánkban. Ideológiai munkánk azonban hatásmechanizmusaiban és eredményességében nem tudott lépést tartani a növekvő követelményekkel. Egyfelől ideológiailag igénytelen volt, arányaiban a szükségesnél kevesebbet foglalkozott a politika elméleti, elvi alapjainak magyarázatával, másfelől nem volt képes mindig gyorsan és igényesen reagálni az élet által felvetett kérdésekre. Vannak pártszervezetek, amelyek vállalták az új és nehezebb tudatformálási feladatokat és sikerrel birkóztak meg velük. Vannak — s ez a többség —, amelyek felismerték az ideológiai gondokat, de csak jelzésükig jutottak el. S vannak, ahol alig figyeltek fel az új jelenségekre. Előfordul, hogy az ideológiai munkát szűkítve, helytelenül értelmezik; így a politikai döntések elvi indoklása és a határozatok végrehajtása során várható ideológiai kérdések számbavétele hiányos vagy elmarad. Találkozhatunk még olyan felfogásokkal is, amelyek az ideológiai tevékenységet nem tekintik alapkérdésnek a pártmunkában. A társadalmi feltételek nehezedése és ideológiai IA