MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/19

közöknek csaknem kétszeresét használták fel. A gép- és műszerállománynak nagy része korszerűtlen, elavult, a modern gyógyítás követelményeinek már nem felel meg. A kórházakban, rendelőintézetekben helyenként nagy a zsúfoltság, nem megfelelő a higiénia. A lakosság elöregedése miatt nőtt az igény a krónikus kórházi ágyak és az öregek otthonai iránt, de ezt a jelentős fejlesztés ellenére sem tudtuk megfelelően kielégíteni. Az egészségügy ma is jelentős munkaerőgondokkal küzd. A nővérképzés nem igazodik a követelményekhez. A gyógyszer- és alapanyaghiány nagy feszültséget okoz az ellátásban. Változatlanul gond a serdülő fiatalok szervezett egészségügyi ellátásának megoldatlansága, az iskolaorvosi tevékenység számos hiányossága. Nem fejlődött az egészségügyi és a munkahelyi rehabilitáció. A főváros lakossága körében tovább emelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos, az ideg- és elmebetegek, a balesetek, mérgezések száma. Az időskorúak gyógyítására, gondozására, szociális ellátásuk javítására sok erőfeszítést tettünk. Ezek azonban a gondokon alig enyhítettek. Nagyobb anyagi ráfordítás és társadalmi összefogás szükséges e területen. Az életmód változásával összefüggésben nemkívánatos jelenségek is tapasztalhatók a lakosság körében. Erősen terjednek — különösen a fiatalok között — az egészséget károsan befolyásoló szokások, szenvedélyek (túlzott gyógyszerfogyasztás, alkoholizmus, dohányzás, narkó stb.). A megbetegedések jelentős hányadáért az egészségtelen életmód okolható. Nem kielégítő az egészségnevelés hatékonysága. A XII. kongresszus óta további intézkedések születtek a sportélet fejlesztése érdekében. Ezek pozitív hatása nem minden területen érzékelhető. Széles körű összefogással megvalósult a beszámolási időszak legnagyobb sportcélú beruházása, a Budapest Sportcsarnok. Sportrendezvényeivel, kulturális programjaival régóta meglévő hiányt pótol. A lakosság s a munkahelyi közösségek sportolási feltételeit bővíti az újonnan kialakított 50 kispálya és 75 kondicionáló terem. Elsősorban a fiatalok sportolási, úszásoktatási lehetőségeit javította a 10 tanuszoda felépítése. A fővárosi fürdők döntő többségének állapota azonban már kritikus, kiesésük a szabadidő-sport lehetőségeit szűkítené, rekonstrukciójuk a következő tervidőszakban elkerülhetetlen. 20 Ugyanakkor az iskolai testnevelés és sport nem fejlődött a kívánt mértékben. Az erőfeszítések ellenére a tanulók fizikai állóképessége, egészséges életmódra nevelése elmarad a követelményektől, nem elégíti ki a társadalom építésének és védelmének igényét. A szabadidő-sportban részt vevők száma emelkedett. A fővárosi lakosság jövedelmi helyzete az országoshoz hasonlóan alakult. A fővárosi lakosság pénzbevétele négy év alatt 29—30%-kal nőtt, a munkabér- és egyéb bérjellegű kifizetések összege az átlagnál kisebb mértékben, a társadalmi juttatásoké annál erőteljesebben — mintegy 34%-kal emelkedett. A fővárosban, az anyagi ágak szocialista szektorában foglalkoztatottak körében az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagkereset kb. 30%kal nőtt 1980 és 1984 között. A kereseteken belül a munkabérek növekedési üteme mérséklődött, s a tervcélokkal összhangban emelkedett a teljesítményekkel szorosabban összefüggő, ösztönző jellegű egyéb béren felüli juttatások összege és aránya. Szándékainkkal ellentétben a munkából származó jövedelmek dinamikáját lényegesen meghaladta a pénzbeli és természetbeni juttatásoké. Nem sikerült változtatni azon, hogy a családok jövedelmi helyzete a végzett munka mennyisége és minősége szerint nem eléggé, míg a kereső-eltartott aránytól függően túlzottan is differenciált. Feszültséget okoz, hogy ugyanazért a teljesítményért a népgazdaság különböző szektoraiban igen különböző jövedelemre lehet szert tenni, s közben az egyes vállalatok eredményességét tükröző jövedelmi differenciálódás pedig nem következett be. Központi bérpolitikai intézkedések eredményeként 1980 és 1984 között emelkedett a sütőiparban, a belkereskedelem egyes kiemelt munkaköreiben, az élelmiszerkereskedelemben, a nyomdaiparban, a fővárosi IKV-nál, a textilruházati iparban, az egészségügyi vállalatoknál, a bíróságok, ügyészségek nem jogi munkaköreiben dolgozóknak, a megyei és üzemi lapok újságíróinak, az alsó és középfokú oktatás pedagógusainak fizetése. A melegüzemi pótlék bevezetése mellett emelkedett a műszakpótlék is. A XII. kongresszuson megfogalmazott szociálpolitikai céloknak megfelelően emelkedett a családi pótlék; bevezették a felsőoktatásban az új ösztöndíjrendszert; emelkedett az ösztöndíj, több alkalommal növelték a nyugdíjakat, a házastársi pótlékot és a minimális munkabért. Megtörtént a társadalombiztosítás és a GYES kiterjesztése, /3