MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/17

újítása után ez a szám 56 ezerre csökkent; azonban nem ismerjük azok számát, akik az anyagi terheket nem tudják vállalni és ezért igénylőként sem jelentkeztek. Az igénylők 75%-ának nincs önálló lakása, 25%-a a jelenleginél nagyobb vagy minőségileg jobb lakást kér. Az önálló lakással nem rendelkező lakásigénylők közül mintegy 28% kéri átmeneti elhelyezését. A lakásellátási formák arányainak változása, az igénylők tehervállalási képességének korlátozottsága miatt a lakásigénylők szociális támogatása részben központi, részben tanácsi források felhasználásával megkezdődött. A magánlakás-építés további támogatása érdekében jelentősen fejlődött a beépítésre alkalmas telkek területelőkészítése és tartós használatba adása. A telkek iránti igényeket a középtávú tervidőszakban ki lehetett volna elégíteni, de a kínálat területi megoszlása nem hozható összhangba a kereslettel. A magánerős építkezést nehezíti a bonyolult engedélyezési eljárás és a rossz építőanyagellátás. Korszerűsítettük az ingatlankezelés szervezetét, s ennek eredményeképpen valamelyest javult a lakóházfelújítási és -fenntartási tevékenység. A fejlődés üteme nem kielégítő, a lakosság a változásokat még alig érzékeli. A lakásépítés és lakásgazdálkodás eredményeként a mennyiségi lakáshiány mérséklődött, az önálló lakással rendelkezők aránya emelkedett. Javult, de ma sem kielégítő a lakásmobilitás, nem sikerült általánosan elfogadottá tenni a lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét és gyakorlatát sem. A jelentős fejlődés ellenére a fővárosban a lakáshoz jutás nehézségei továbbra is társadalmi feszültség okozói. Az állami lakásépítés csökkenése, az egyéb lakáshoz jutási formák pénzigénye ma nincs összhangban az önálló lakással nem rendelkezők jelentős részének teherviselő képességével. A közlekedés fejlesztésén belül a beszámolási időszakban is a tömegközlekedés kapott elsőbbséget. Bővült a metróhálózat, tömegközlekedésünk egynegyedét bonyolítja le. Folytatódott a járműpark korszerűsítése, az elővárosok, az agglomerációs övezet és a lakótelepek tömegközlekedésének fejlesztése. Befejeződött a közúti hidak felújítása, folytatódott az autópályák bevezető szakaszainak építése, több helyen csomópont- és térrendezésre került sor. Alul- és felüljárók épültek, korszerűsödött az úthálózat. Észak-Budapest térségében a főváros történetének legnagyobb összehangolt közlekedési 18 beruházása fejeződött be 1984-ben. A személygépkocsi-állomány a fővárosban tovább emelkedett, a közúthálózat túlterhelése nőtt, kimerülőben van a belső városrészek és a dunai hidak áteresztőképessége. A belvárosban állandósultak a parkolási gondok. A belső kerületekben, forgalmas csomópontok környékén a közlekedés helyenként elviselhetetlen levegőszennyeződést, zajterhelést okoz. A távbeszélő-ellátás az időközben végrehajtott fejlesztések ellenére alig javult, mivel az igények növekedése a fejlesztés ütemét meghaladta. Ez ma már a termelést, az életkörülmények javítását akadályozó tényező. A főváros közműveinek helyzete a hetvenes években megkezdődött jelentősebb fejlesztések eredményeként kedvezően alakult. A kiépült víztermelő bázisok biztosították a zavartalan, jó minőségű vízellátást. A vezetékes vízellátás már csaknem teljes a fővárosban (95%), a csatornaellátás ettől elmarad (83%). Az elmúlt években felgyorsult a csatornafejlesztés, s ez kismértékben csökkentette a víz- és csatornaellátottság közötti különbséget. A csatorna- és gázhálózat fejlesztésében az utóbbi három évben — a központi fejlesztési források apadása miatt — fokozódó jelentőségű a lakossági erőforrások bevonásával megvalósuló hálózatépítés. Felgyorsult ütemben folytatódott a földgázra történő átállás, mely a VII. ötéves terv végére megvalósul. Az átállással egy időben a hálózaton teljes rekonstrukciót hajtanak végre. A főváros tisztaságát, rendjét a fejlődés ellenére sok jogos kritika éri. A lakosság és a közületek magatartása, a rendelkezésre álló anyagi, technikai, szervezeti és személyi feltételek jelentősebb előrehaladást nem tesznek lehetővé. A fővárosban gondozott parkteriilet és az egy főre jutó zöldterület nőtt. A város természeti értékeinek védelmére hosszú távú környezetvédelmi koncepció és intézkedési terv készült. A közelmúltban intézkedések történtek a budai zöldövezet értékeinek megóvására. A zajártalom és környezetszennyeződés csökkentésében nem tudtunk megfelelő haladást elérni. Nehezíti az előrelépést a szemléleti problémákon túl az is, hogy e feladatok megoldásának igénye, a komoly beavatkozás, előrelépés szükségessége a fejlesztési források csökkenésének időszakában merül fel. Felépült az első hulladékhasznosítómű, amely a keletkező hulladék mintegy felét képes feldolgozni. A szennyvíztisztító kapacitás jelentősen bővült, az igényektől azonban igen nagy az elmaradás. M