MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/8

A főváros társadalmának mobilitása fokozatosan változott: mindinkább csökken a rétegek közötti áramlás, növekszik a rétegeken belüli mozgás. Az életszínvonal emelkedésének lassulása, stagnálása, egyes rétegeknél csökkenése a különböző társadalmi csoportok egyenlőtlenségi tudatát, illetve hovatartozásra való tekintet nélkül a „hátrányos helyzetbe szorultság" érzését erősíti. Gazdaságunk stabilizálásának, külső és belső egyensúlyunk megteremtésének rájuk jutó terheit az emberek — réteghelyzetüktől függetlenül — túlzottnak érzik. Legtöbbjük úgy ítéli meg, hogy társadalmi rangja, megbecsülése csökken. Figyelemre méltó a hátrányos helyzetek (jövedelmi, kulturális, lakás stb.) halmozódása egyes lakossági csoportoknál. Ez a hátrányos helyzet újratermelődésére, szocialista elveinkkel össze nem egyeztethető esélyegyenlőtlenség kialakulására vezethet. A fővárosban az állam és az egyházak együttműködésejói segíti a szövetségi politika megvalósulását. A fővárosi állami, párt- és társadalmi szervezetek egyházpolitikai tevékenysége az elmúlt években szervezettebb, összehangoltabb lett. Az egyházak Budapesten is fokozódó aktivitása és a vallás iránt megnövekedő érdeklődés nem járt számunkra politikai pozícióveszteségekkel. Tevékenységük nagyobb tömegkommunikációs nyilvánossága, a vallás iránt egyes társadalmi rétegeknél — közöttük a fiataloknál — tapasztalható megélénkült érdeklődés a párttagság egy részéből azonban értetlenséget, türelmetlenséget is kivált. Az elmúlt években több olyan központi és budapesti intézkedésre került sor, amely hozzájárult a szocialista államaiét demokratizmusának továbbfejlesztéséhez, növelte a kerületi tanácsok önállóságát, demokratikusabbá tette a tanácsi döntések előkészítését, új elemekkel gazdagította a lakossági fórumokat. A főváros fejlődése következtében mennyiségileg és minőségileg is jelentősen szaporodtak a fejlesztési, ellátási, igazgatási feladatok. Ez fokozta az irányító munkával és a tanácsi szervek tevékenységével szemben támasztott követelményeket. Szükségessé vált a tanácsi munka korszerűsítése, a belső tartalékok feltárása, annak érdekében, hogy a tanácsi szervezet javuló színvonalon lássa el feladatait, erősödjön az államigazgatási szervezet szocialista jellege. Az államigazgatásban dolgozók szakmai, politikai felkészültsége — elsősorban a kerületi tanácsoknál — ma sem éri el a kívánt színvonalat. A technikai korszerűsítésben is csak mérsékelt eredmények születtek. A tanácsi szervek a növekvő feladatokat azonban változatlan létszámmal, nagyobb áldozatkészséggel, jobb munkaszervezéssel, az anyagi eszközök ésszerűbb felhasználásával, eredményesen oldották meg. Számos intézkedés született a lakossági ügyintézés egyszerűsítésére, gyorsítására, munkaidőalapot kímélő bonyolítására, ezt azonban még ma is sok jogos kritika éri az állampolgárok részéről. A lakosság részére nyújtott államigazgatási szolgáltatások köre bővült. A szocialista demokrácia elmélyítésére tett erőfeszítések és az elért eredmények ellenére még nem sikerült a lakosságot kellőképpen bevonni az őt is érintő döntések előkészítésébe, meghozatalába, ellenőrzésébe. Jelentős az előrehaladás a lakosság társadalmi munkavégzésében. Nincs kellő érdeklődés a tanácstestületek, a lakóterületi fórumok, a lakóbizottságok tevékenysége iránt. A főváros nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légköre, a bűnüldöző és más állami és társadalmi szervek együttes erőfeszítései biztosították, hogy Budapesten alapvetően szilárd a közrend, jó az állam- és megfelelő a közbiztonság, minden területen érvényesül a szocialista törvényesség. A köznyugalmat súlyosan megzavaró bűncselekmények az utóbbi években is ritkán fordultak elő. Ugyanakkor egyes bűncselekményfajták, különösen a garázdaság, a rablások, a lakásbetörések elszaporodása a lakosság biztonságérzetét csökkentette. A fővárosiak döntő többsége tiszteletben tartja a törvényeket, betartja a szocialista együttélés szabályait, becsületesen él és dolgozik, de az állampolgári fegyelem erősítésére tett erőfeszítések nem hoztak kellő eredményt, tovább nőtt a fegyelemsértők, a bűncselekményt elkövetők száma. 9