MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-I/32

12Grósz Károly 7/1. Pártértekezleten szót kapjak, ezért élek az írásbeli hozzászólás lehetőségével. Ezt irja kedves küldöttársam. Kicsit szokatlan, hogy előre szokták elküldeni, hát ugy látszik, hogy fejlődik e vonatkozásban is a demokrácia. De a hozzászólás lényege. Az oktatási törvényről szóló társadalmi vita megszervezése méltatlan az ügyhöz és a tartalomhoz, jelzi levéliró elvtársunk. Formális volt és a döntés a vélemény ellentmondó, eltérő álláspontját figyelmen kivül hagyta és nem is kaptak választ az ellenvéleményre. Idézem "vajúdtak a hegyek és egér született". Nem vagyok benne biztos persze, hogy ez pontosan igy igaz. De a személyes meggyőződésem is, hogy ilyen vitát, ilyen formában nem kell a jövőben szerveznünk, mint ami az oktatási törvény körül kialakult. Lejáratja a szocialista demokráciát hordozó törekvéseinket, és azzal is szembe kell nézni, hogy a formalizmus csökkenti a bizalmat. Jánosi Ferenc elvtárs egyik pártszervezetünk tagja, nem tudom, nem ismerem ki ő, február 12-én a következő levelet irta. "A kerületi pártbizottság irásos beszámolójában márnyomasincs a mi pártcsoportunk állásfoglalásának, taggyűlésünk határozatának. Ezen az úton nem tudhatják meg sem a pártcsoportunkhoz tartozó párttagság véleményét, sem a pártcsoport közös állásfoglalását, sem a taggyűlés határozatát." Én nem tudom, hogy igaza van-e a levélírónak vagy nincs. De azt érzem, hogy a levélből az aggodalom mellett a bizalmatlanság is sugárzik. Beavatni az embereket tehát közös ügyünk alakításába ezt teszi csak lehetővé, hogy megértsék gondjainkat, vállaják terheinket és bízzanak a jövőben és nem mindegy,a vezetésben. Mindezek után végül is feltehető a kérdés, politikailag hogyan értékelhetjük azokat a vitákat, amelyekkel a budapesti pártértekezletre, illetve a kongresszusrakészültünk. A válasz egyértelmű. Jók és hasznosak voltak. Mindenekelőtt aktivitást, pezsgést hoztak a pártéletbe. Alkalmat adtak terveink, politikai törekvéseink és a gyakorlat összevetésére, a politikai feszültségek föltérképezésére. Az eszmecserékben vezetők és beosztottak, vagy ismeretlenek, kölcsönösen sok információval gazdagították egymást.