MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-I/247

Molnár János/3. munkában hiányosságok, torzulások. Összességében ugy fogalmazhatnék, hogy az intézkedés meghozatala e témában helyes volt. Azt viszont már nem tartom helyesnek, hogy nekünk pártaktivistáknak is akiknek az lett volna a feladatuk, hogy magyarázzuk, segitsük a végrehajtást, a rendelkezést a Magyar Közlönyből kellett megtudnunk. A téma átfuttatása a párt információs rendszerén sok vitától, félreértéstől kiméit volna meg bennünket. Ennek ellenére a feladatot magunkénak tekintettük, magyaráztuk a vgm-ek, gm-k szükségességét, agitáltunk létrehozásuk mellett. Második téma, amivel kivánok foglalkozni a gazdasági irányítási rendszer továbbfejlesztése, és ezzel kapcsolatos vélemények. Az MSZMP Központi Bizottsága e témában a továbbfejlesztés alapvető céljaként gazdasági teljesítmények növelését, a hatékonyság javitását, s a vállalati kollektivák munkafeltételeinek megteremtését határozta meg. Nekünk pártszervezeteknek, fő feladatként a gazdaságpolitikai elvek helyi érvényesítését, a végrehajtás segitését, a közgondolkodás alakitását, és a kádermunka fejlesztését határozta meg. A kerület és a Budapesti Pártbizottság sokat tett annak érdekében, hogy a Központi Bizottság állásfoglalását le tudjuk forditani napi politikai munka hétköznapi nyelvére. De ennek ellenére az a véleményem, hogy nem könnyű ma politikai és gazdasági vezetőnek lenni. Nagyon hirtelen értek bennünket az irányitási forma továbbfejlesztéséből adódó, összetett és bonyolult hatások, közgondolkodásunkba annak ellenére, hogy elismerik az irányitási rendszer továbbfejlesztésének szükségességét, előnyeit, vanak olyan kérdések, amelyek nem eléggé világosak, s nem eléggé tisztázottak. Gondolok itt előszöris az eddig kialakitott vállalati kádermunkára, s a kádermunka utánpótlási elképzelésekre, s a jelenlegi pályázati rendszer bevezetése közötti ellentmondásra. Másodszor vállalati tanácsok és a pártszervezetek kapcsolata 24}