MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-I/206

2^\ Lázár György/3/1. Hát mind a kettőre van válasz. HOgy jutottunk ide, nem akarok a részletekbe merülni, az irányelvek tartalmazzák. Meggyőződésem a kongresszusNalaposabb elemzést ad. HOgy tudtunk talpon maradni? Ugy, hogy a mi pártunknak mindig volt ereje szembenézni a valósággal. Soha sem mulasztotta el azt a történelmi pillanatot, amikor változtatni kellett. Ez történt 1978-ban. ;Hogy sikerült talpon maradni? Ugy, hogy az egész ország összefogott. HOgy a nép megértette, hogy a munkások megértették, hogy most a szocialista vivmányok érdekéért többet kell tenni, mint elvégezni a napi munkát. Elégedettek vagyunk? Mi mégse vagyunk elégedettek. Többre is juthattunk volna, ha még következetesebben dolgozunk, ha még következetesebben érvényt szereztünk volna azoknak az elveknek, amelyekkel való egyetértésünket oly sokszor kinyilvánítottunk. De a mérlegnek van másik oldala is, azt is szemügyre kell venni. Mi az, amit nem teljesítettünk? Hát először a nemzeti jövedelem, hiszen abból élünk. Amint mondottam a növekedés nem kicsi, de nem éri el azt, amit terveztünk. Kevesebb annál. Kevesebb jutott a fölhasználásra is. Miért? Hát itt hivatkozhatnék a történelmi elmaradottságra^ történelmi örökségre, amiből nagyon sokat pótoltunk, de nem mindent. Nekünk nem voltak gyarmataink. Minket sok hábojziú pusztitott, az ország nemzeti vagyona sokszor veszett kárba. Pótolni kellett, sokat pótoltunk. KEvesebb jutott a felhasználásra, mint terveztük. Ebben szerepe van annak is, hogy bennünket hátrányosan ért mindaz ami a világgazdaságban történt. De nem sorolom tovább á Vökokat, ezek jól ismertek. Nemcsak külső okok vannak, vannak tőlünk függő okai is a lassú fejlődésnek. Erről is sok szó esett. Nem kielégitő a hatékonyság fejlődése,a struktúra korszerüsité— ben nem jutottunk annyira előre, amennyire lehetett volna és mint amennyire kellett volna.Az exportképességünk kisebb mértékben nőtt, sok még a gazdaságtalan, veszteséges vállalat. Annak idején megismerteV^arán meg is unta, nemcsodálom, amikor a cserearányok romlásáról beszéltünk. 1973. után az 20 %-ot ért el. Más szóval ez azt jelenti, hogy ugyanazért az importért 20 %-kal több exportot kell teljesiteni. Nos elvtársak ez a rés azóta sem csökkent, pedig ezt a rést meg kell szüntetni, mert amig ezt nem tudjuk megszüntetni, addig aligha beszélhetünk arról, hogy hogyan és miként^mennyivel for-