MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-I/135
isT Peják Emil/l, Peják Emil elvtárs: Kedves Elvtársak! Én is ugy kezdeném mint Kazimir barátom és elvtársam. Szeretném biztositani a pártértekezletet arról, hogy a magam részéről, mint a XVIII. kerületi pártértekezlet küldöttje a beterjesztett dokumentumokkal egyetértek, különösképpen megragadott Grósz elvtárs PB, és VB nevében mondotEYTn£toklása. Seí is Kész leszek azért erőnv^energiámft^frr <M2JASULA • Engedjék meg a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és a budapesti népfront mozgalomban dolgozó több ezer aktivistva nevében tisztelettel köszöntsem a küldötteket és eredményes tanácskozást kivánjak. Nincs szándékom beszámolni a Hazafias Népfront munkájáról, hiszen arra lehetőséget fog adni a Népfront soros kongresszusa előtti küldöttértekezletünk. Erről csak annyit, hogy a Budapesti Népfront szervei az ott tömörülő különböző világnézetű pártonkivüliek is felelősen dolVi a 2 o r"\ \r goztak szocialista fővarosunk, Budapest további gyarapodásáért, a kulturált élet feltételeinek kialakításáért. Én most inkább néhány elvi politikai kérdésről kivánok szólni. A jelenlevők tudják, hogy közel három évtizedes pártban végzett munka után kerültem át a Budapesti Népfront Bizottság élére. Az idő természetesen rövid ahhoz, hogy teljeskörü értékítéletet alkothassak. De a jövő szempontjából feltettem magamnak néhány kérdést. Ilyen pl. hallgatva a pártértekezletet, Grósz elvtársat, nyilván a mi feladataink is megnőnek a Népfrontban a végrehajtás szempontjából. És a kérdés feltevésronmagamnak, hogy mi is a népfront helye, szerepe, társadalmunk jelenlegi körülményei, viszonyai között. Mondhatnám másképpen is, pártmunkás zsargonban, mindenképpen keresnünk kell annak a módját miképpen szélesíthetjük a párt és a tömegek kapcsolatát, hogyan teljesedhet ki jobban a szocialista demokrácia, a tényleges beleszólás és a közreműködés joga, hogy minden állampolgárunk érezze ő a társadalmi javak tulajdonosa, szocialista rendszerünk hordozója és a hatalomra került dolgozó nép számontartott fontos tagja.