MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/403

Vad János/8. nem igényelnek különösebb szervizszolgáltatásokat - növekvő mennyiségben találtak piacra. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1984 évben a vegyipari tőkés export 815 millió dollárra emelkedett, meghaladva a gépipar és megközelítve az élelmiszeripar tőkés exportvolumenét. A vegyiparralviszemben két kifogást szoktak felemliteni: jelentős tőke- és energiaigényességét, másrészt a környezeti ártalmakat. Az elmúlt közel 25 év fejlesztő munkájának tapasztalatai azt mutatják, hogy a vegyipar területén 1 Ft befektetés több mint 1 Ft többlettermékhez juttatta évente az országot, mely lényegesen jobb mutató, mint az ipar átlaga. Ugyanakkor a termékek értékesítésének gyakorlatilag eddig nem volt piaci akadálya, ellentétben más iparágakkal. A vegyipar energiaigénye csak az alapanyag termelés /klór, marónátron, nehézvegyipari termékek/ terén jelentős, a feldolgozó vegyiparban ez a mutató egyike a legkedvezőbbeknek /2-A %/, Ez is alátámasztja a gyógyszer, növényvédőszer, közszükségleti cikkek, müanyagfeldolgozás fejlesztését célzó kormányzati intézkedések helyességét. A fejlődés üteme azonban mindezen törekvéáek ellenére elmarad a népgazdaságilag igényelt szinttől. A vegyipar tényleg az ipar átlagát meghaladóan rejt veszélyeket a környezetre nézve. Ez a vegyipar nagy felelőssége, ezért a műszaki szinvonal emelésével kell gyorsítani a hulladékmentes technológiák alkalmazásbavételét. Az elkerülhetetlen szennyezések hatásai azonban jelentősen csökkennének, ha Jobb együttműködés alakulna ki a lakossági kommunális és ipari szennyvizek közös létesítményekben történő tisztítása terén. A vegyipar szennyvizei és a kommunális szennyvizek összekeverésével ideális táptalaj adódik az u.n. "biológiai szennyviztisztitás" számára. Aoi