MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/362
Dr. Szpirulisz Ildikó/2. adnunk a szocialista demokrácia kiterjesztésében elért eredményeinknek: a munka és lakóhelyi demokrácia fejlesztésének, a politikai nyilvánosság kiszélesitésének, a választási rendszer korszerüsitésének stb. Mindezek, a társadalmi egyensúly kialakításában a gazdasági egyensúlyhoz hasonlóan alapvető szerepet játszanak . A távlatiság továbbra is társadalomépitő munkánk sajátja. Az ideológiai munka eszközeivel is olyan társadalompolitikai szemléletet kell kialakitanunk, amely a részcselekvések és rétegérdekek mozgását társadalomstratégia részeként képes értelmezni, a napi cselekvések és a távlatiság értékei és érdekei között hidat teremt. Ez természetesen nem csupán ideológiai feladat, hanem gyakorlati társadalompolitikai cselekvés. A szocializmus épitésének gyakorlata hazánkban uj jelenségek, módszerek, viszonyok kialakulását eredményezte. A tulajdonviszonyok szinesedtek, összetettebbé váltak, az áru és pénzviszonyok aktivizálódtak, az elosztásban a differenciálódás erőteljesebbé vált, társadalmunk szerkezete tagoltabb. Gyakorta megfogalmazzák, hogy ezek a jelenségek, viszonyok nem illeszthetők be a korábban kialakult és kialakitott szocializmusképünkbe. Az ideológiai helyzet tisztázásához elengedhetetlen, hogy a marxista társadalomtudományok elvégezzék a szocializmus lényegében, törvényszerűségeinek, kategóriáinak újra gondolásat, elméleti ideológiai rendszerbe illesztését. Ugyanakkor, mint a társadalom kutatója gyakorta érzékelem, hogy iolyan kérdésekben is ideológiai bizonytalanság tapasztalható, amelyekben a magyar társadalomtudományok a szocialista valóság elemzése alapján már figyelemreméltó eredményeket értek el, pl. a társadalom szerkezetének kutatásai. Ez felhivja a figyelmet arra is, hogy a politika és tudomány közötti közvetitő mechanizmusok nem működnek megfelelően. Mai pártértekezletünk társadalomstatisztikai adatait vizsgálva feltárul pl. hogy Budapest fizikai dolgozóinak 36 %-a dolgozik az iparban, 49 %-a egyéb anyagi ágazatokban, 14 %-a nem anyagi let
