MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/359
Szóllősy/6. Hazánkban a betegség megelőzés elsődlegességét valló orvosok száma mai napig elenyésző és ez a mindennapos tevékenység során is megnyilvánul: csak a diagnosztika és a terápia kérdései kapnak hangsúlyt. A kevés lelkes egészségnevelő, harcoljon akár a táplálkozás korszerűsítéséért, a cukorbaj és elhizás megelőzéséért, a több mozgásért, a dohányzás és az alkoholizmus ellen, elszigetelten, kis hatásfokkal küzd, minimális eszközzel rendelkezve. Az Országos Egészségnevelési Intézet, csakúgy, mint a fővárosi és megyei egészségnevelési központok - költségvetési szervek lévén - általában eresen korlátozott és ssük hatókörű tevékenységet végezhetnek, /ez rögtön érthető, ha csak arra gondolunk, hogy egy felvilágosító film több millió Ft-ba, egy félórás T7 adás félmillióba kerül/. S boszorkánykörből kitörni mindeddig nem sikerült. Ennek felismerése nyomán jutottak jelen beadvány szerzői azon véleményre, hogy elérkezett az idő - hacsak le nem késtük az egészséges életmódra nevelés össztársadalmi program szintjére történő emelésére, kihasználva egyrészt egészségügyünkben, másrészt a szocialista társadalomban és gazdaságban rejlő lehetőségeket, e nagy feladatot a folyam- tban lévő egyre szélesebb körű társadalmi-gazdasági-politikai megújulás - a reform - részévé téve. Ennek értelmében lehetőséget kell teremteni arra, hogy a./ nem kampányszerű, hanem folyamatos, b./ a tömegkommunikáció teljes vertikumát felölelő, /a televízióban, rádióban, országos napi- és hetilapokban/ meghatározott terv szerint hétről hétre, de legalábbis hónapról hónapra visszatérő. c./ jól szervezett egészségnevelési folyamatot irditsunk be, melyet határozatban támogatna az 11321.1 és a Minisztertanács, 3^3