MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/345

Szigeti Tamás/3. Nem vitatható közgazdasági tény, hogy a termelőmunka folyama­tában az élőmunka ráforditás csökkentése szükséges ez javit­ja a hatékonyságot. A tervező vállalat gazdálkodásában ez igaz is. Azonban a tervezési folyamat valamennyi munkarészéhen több változat kidolgozására, értékelésére lenne szükség, ez pedig élőmunka - szellemi élőmunka - többletráfordítással jár. Ebből következik, hogy - ésszerű határon belül - az élőmunka ráforditás növelése a cél annak érdekében, hogy a kész épít­mény, létesítmény használati értéke és műszaki hatékonysága mi­nél kedvezőbb legyen. Az elmondottakból következik, hogy azt a szellemi kapacitást, amit a társadalom a műszaki tervező vállalatok létrehozá­sával megteremtett meg kell ujitani és meg kell őrizni ugy, hogy a jelen és a jövő feladataiban is be tudja tölteni fontos sze­repét . Ezek a gondok az uj utak keresése, a mérnöki tevékenység érdemi szélesitése, nemcsak a tervező vállalatok gazdasági és politikai vezetésének okoz fejtörést, hanem a vállalati kollektívák egészét foglalkoztatja. A bizonytalanság érzése nem egyszer éppen értékes, alkotó erejének teljében lévő ter­vező-mérnököt késztet pályamódosításra, keres magának sokszor képességét, megszerzett tudását nem igénylő, de esetleg jobban jövedelmező elfoglaltságot. Tisztelt Pártértekezlet! Kerületi pártértekezletünknek az a megállapítása igen helytál­ló, miszerint az elmúlt 5 évben a beruházási folyamat egészé­ben érdemi fejlődés nem következett be, szinte megkövesedet a beruházási rend és ez sok esetben gátja az előrelépésnek. Ennek feloldása az egyik kulcskérdése a tervező vállalatok műsza­ki fejlődésének és megújulási folyamatának is. A tervező válla­latok kollektívái alkalmasak szerteágazó feladataik ellátására. 3 4r

Next

/
Thumbnails
Contents