MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/249

Markó Györgyné/4. Nem csak saját bőrünkön, de a hozzánk járó gyerekeken , fiatal szüleik életgondján is lemérhetjük: a helyzet elkeseredésre ad okot. A társadalom a fiataloktól helytállást követel munkában, a családi életben és a közéleti aktivitásban egyaránt, mig ehhez az elengedhetetlen életháttért, az otthont nem tudja biztositani. Ennek előteremtése, az életszínvonal emelése és szintentartása, valamint az egzisztenciális okokból való munkahelyi túlterheltség /és itt elsősorban az értelmiségi szülőkre gondolok/ mind a családi nevelés hiányosságaiban összegződik. Körül a világon sehol sem könnyű. Nem a társadalom jóakarán múlik, jut-e mindenkinek annyi, amennyit érdemel, de minden jóérzésű pedagógust, szülőt, és minden jóérzésű embert aggaszt ez a jelenség. Az óvodákban egyre több a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerek. Az erkölcsi értékrend átalakult. De valójában ki az erkölcsös ember ma a szocialista Magyarországon? Aki munkájában maximálisan helytáll, gyermekeit becsülettel neveli, még a közélet munkaformáiból is kiveszi részét, de e mellett sem ideje, sem energiája nem marad külön pénzszerzésre, és lakáskérdése megoldását az államtól várja; vagy az, aki előteremti a lakásvásárláshoz szükséges pénzt és energiát, de igy kevesebbet tud adni, áldozni önmagából munkájára, családjára és a közéletnek? Mikor vagyok erkölcsös? Ha a munkámmal járó számtalan külön, esti elfoglaltságnak - családlátogatás, fogadóóra, szülői értekezlet, szakmai továbbképzés, esti egyetem, felkészülés a másnapi munkára - eleget teszek, de nem tudok felvállalni rendszeres másodállást a külön jövedelemért; vagy, ha az életszínvonal emelésére hivatkozva ezeket elhagyom? Mint nő, mikor vagyok erkölcsös? Ha GYES-re megyek, és élek a társadalom nyújtotta nagyszerű lehetőséggel, de közben tudom, hogy munkahelyemnek rendkivüli nehézségeket okozok távollétemmel, vagy akkor-e, ha a munkámat helyezem a gyermeknevelés elé? Ugyanez a kérdés foglalkoztat, ha gyermekeim betegek. Otthon maradjak-e, s ezzel kollégáimat kényszerítsem embert - és ideget ölő helyettesítésre, vagy maradjak a munkában, és legyek becstelen a gyerekemhez? A megválaszolatlan kérdések a pedagógust többszörösen is válság elé állitják. Egyrészt hogyan éljek én szocialista, kommunista Z43