MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/642

GQCL 2. Társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése A budapesti kommunisták elfogadják és egyetér­tenek a szocialista társadalmi viszonyok fejlődését elemző megállapításokkal, a munkásosztály, a pa­rasztság, értelmiség helyzetének értékelésével, a munkásosztály vezető szerepének hangsúlyozásával. A XI. kongresszus óta tovább erősödtek hazánk­ban a szocialista társadalmi viszonyok, szilárd gaz­dasági alap a termelőeszközök szocialista tulajdona. Kiemelték a szövetségi politika jelentőségét, to­vábbi szilárdítását, amelynek érdekében a munkás­osztály, a parasztság és az értelmiség soraiban egy­aránt, az eddiginél is hatékonyabb politikai munkát kell végezni, az osztályok, rétegek, csoportok még jobb együttműködéséért. Felhívták a figyelmet a mű­szaki értelmiség egyre növekvő szerepére. Egyetér­tettek a párt szövetségi politikájával összefüggő megállapításokkal, azzal, hogy a szocialista nemzeti egység alapja továbbra is a munkásosztály, a párt vezető szerepe. Politikánk fontos eleme a vélemé­nyek, a javaslatok, a kritika és önkritika iránti figyelem. Demokratikus közéletünk ezeket serkentő­leg hozza felszínre. Szükségesnek tartják a szocialista demokrácia to­vábbi szélesítését, meglevő fórumainak tartalmi ja­vítását, s azoknak a tényezőknek a visszaszorítá­sát, amelyek helyenként még nehezítik érvényesü­lését, fejlődését. Az államélet, államigazgatás fejlesztésével, szocia.­lista vonásainak erősítésével egyetértenek. Indokolt a tanácsok tömegkapcsolatainak további erősítése, az ügyintézés korszerűsítése, gyorsítása, az állam­polgárok gondjainak, kéréseinek bürokrácia mentes megoldása. ,..-.. A Budapesti Pártértekezle t egyetért társadalmi és politikai viszonyainknak az irányelvek­ben megfogalmazott értékelésével. Az elmúlt öt év­ben tovább erősödtek hazánkban a szocialista társa­dalmi viszonyok. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség egymáshoz közeledésének alapvető jellemzője érdekeik azonossága. Töretlenül érvénye­sül a párt- és a munkásosztály vezető szerepe. A vezető testületekbe a jövőben még több munkást kell bevonni. Az a célunk és törekvésünk, hogy a szocializmus építésével az osztályjellegíí különbségek tovább csök­kenjenek. Gyarapodjon tovább a munkások, szövet­kezeti parasztok, értelmiségiek politikai, kulturális, szakmai műveltsége, fejlődjék szocialista szemlé­lete. Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy az eddiginél tudatosabban számítsunk értelmiségünk alkotó részvételére a szocialista építőmunkában, az élet minden területén. Értelmiségünk támogatja a szövetségi politika fej­lesztését, a szocialista nemzeti egység további szi­lárdítását, kibontakoztatását, részese annak. A szocialista demokrácia továbbfejlesztését társa­dalmi fejlődésünk alapvető kérdésének tekinti. A munkahelyi demokrácia fejlődéséért a pártszerveze­tek teremtsenek nagyobb összhangot a tömegszer­vezeti és a gazdasági vezetők között. Bátorítsuk az őszinte véleménynyilvánítást, erősítsük az állampol­gári fegyelmet, a ni unka fegyelmet, a jogok és kö­telességek együttes érvényesülését. Legyen hatéko­nyabb a központi irányítás, a helyi ön ál lóság és felelősség, összehangoltakban javuljon az állami és társadalmi szervek ellenőrző tevékenysége. Egysze­rűsítsük döntési rendszerünkét, szüntessük meg a túlszabályozásokat, a párthuzamosságokat. Csökkent­sük az irányításban az indokolatlanul - néha már a munkát hátráltató - sok papírmunkát és érte­kezletet. Pártszervezeteink harcoljanak a lélektelen ügyintézés, a bürokrácia ellen. A párt, állami és társadalmi szervek továbbra is biztosítsák a szoci­alista törvényességet. Ehhez mindenütt jobban kell érvényesülnie az egyéni felelősségnek. 3. A gazdasági építőmunka feladatai • A főváros kommunistái reálisan és felelősséggel éttékélik a gazdásági építőmunka feladatait. Egyet­értenek a népgazdaság tervszerű fejlődésére, az el­ért eredményeink megszilárdítására, az egyensúlyi helyzet javítására irányuló gazdaságpoUtikával. Ki­emelték, hogy eddigi vívmányainknak, a termelés bővítésének, a korszerűsítéshez nélkülözhetetlen be­ruházásoknak, az életszínvonal megszilárdításának, továbbfejlesztésének, gyarapításának feltétele, a ter­melékenység növelése, amely ma már a nemzeti jövedelem emelkedésének legfontosabb forrása. Elemzőbb értékelésre számítottak az V. ötéves terv eredeti előirányzatai teljesítésének elmaradásá­ról, módosulásáról. Kiemelték a gazdaságpolitika fejlesztésének szük­ségességét, rugalmas, célratörő megvalósítását, .a 6

Next

/
Thumbnails
Contents