MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980
1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/606
£4* 3. A Budapesti Pártbizottság ideológiai, tömegpolitikai munkát irányító tevékenysége Az ideológiai, propaganda és agitációs munka az 1975—80. közötti években a központi és a budapesti vezető pártszervek határozatai alapján fejlődött. A budapesti pártszervezetek jobban felismerték a propaganda szerepét a gazdasági és társadalmi feladatok megoldásában. Fejlődött a kerületi pártbizottságok irányító, segítő, ellenőrző munkája. A feladatok végrehajtásában előtérbe került a minőség, a hatékonyság. A pártoktatás színvonalasabb, a párttagság mélyebben ismeri a belpolitikát, a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi munkásmozgalom eseményeit. A tömegpolitikai munka alapja: hirdetni a marxizmus-leninizmus eszméit, s küzdeni a burzsoázia világnézete ellen. A propagandamunka fejlődése a pártmunka minden területén éreztette hatását; igényesebben és tartalmasabban készülnek egyes pártfórumok beszámolói, több év óta gyakorlattá vált a propagandisták és hallgatók beszámoltatása taggyűlésen. Javult az agitáció, az információ és a propaganda kapcsolata. Az alapszervezetekben több az ideológiai-tömegpolitikai munka eredményességét szolgáló kezdeményezés, jobb a helyi igények és lehetőségek felmérése és kihasználása. Az elmúlt néhány év számos megválaszolandó elméleti kérdés elé állított valamennyiünket. Ilyenek például: értékviszonyok a szocializmusban, szocializmus és az ár, a tőkés világgal való gazdasági kapcsolatunk erősítése nem jelenti-e a kapitalista válság exportját stb. A békés egymás mellett élés, az enyhülés megszilárdításáért és kiszélesítéséért vívott harc elvi, ideológiai és politikai alapjainak tisztázása, megértetése agitációs és propagandamunkánk egyik fő kérdése lett. A tájékoztatás •—• bár több és gyorsabb lehetne — javulásának is eredménye, hogy a legfontosabb kérdésekben szilárdult az egységes szemlélet, cselekvési készség. Ez kedvezően érezteti hatását a főváros közvéleményében. A politikai hangulat nyugodt, kiegyensúlyozott. Politikánkat elismeri, helyesli és munkájával támogatja Budapest lakosságának többsége. Agitációs munkánk középpontjába a belpolitikai, ezen belül is elsősorban a gazdaságpolitikai, életszínvonal- és szociálpolitikai kérdések kerültek. Ma már mind többen hozzáértőén ítélik meg a gazdasági helyzetet, folyamatokat. Különös figyelmet érdemel, hogy például az áremeléseket, a közvélemény nagyfokú megértéssel fogadta. Az agitáció nem szűkült le a napi kérdések megválaszolására. Eredményeinkre, programunkra alapozva mozgósított az előttünk álló politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok megismertetésére, elfogadtatására, végrehajtására. Erősítette a szocialista társadalomra jellemző vonásokat a munkában, az emberi kapcsolatokban. A Végrehajtó Bizottság 1979. május 16-i ülésén, a Politikai Bizottság határozata alapján elemezte és értékelte az agitációs munka budapesti tapasztalatait. Ennek megfelelően arra törekedtünk, hogy az eddiginél nagyobb nyilvánosságot és elismerést kapjanak az ország előtt a főváros dolgozói, a munkahelyi kollektívák erőfeszítései, a jó kezdeményezések és tapasztalatok. Növeltük a szóbeli agitációt — a pártnapok rendszere jól bevált —, az értelemre és az érzelemre egyaránt ható személyes meggyőzést. Előbbre jutottunk a réteg-agitációban, megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a fiatalokra, a pályakezdőkre, a családalapítókra, a nőkre. Növekedett a politikai vitakörök hatékonysága. A résztvevők tájékozottabbak és felkészültebbek az agitációs szerepre. A Budapesti Tömegpolitikai Tájékoztató gyakrabban jelenik meg és a legfontosabb politikai kérdések megértéséhez jó segédeszköz. Ideológiai és propagandamunkánkban számolunk azzal, hogy az ellenséges propaganda mind kifinomultabb, differenciáltabb módszerekkel és eszközökkel folytatja föllazítási törekvését, az ideológiai, politikai és gazdasági diverziót. Saját gyengeségeinket, az általunk feltárt gondokat igyekeznek kihasználni ellenünk. A szocializmus megjavításának szándékát, a saját életmodelljüket hirdetik, de nem hiányzik fegyvertárukból a nacionalizmus, a vallás propagandája sem. Ideológiai és propagandamunkánkat a jövőben még differenciáltabban kell végezni, mert más módszerekre van szükség az ellenséges nézetek elleni harchoz, néhány testvérpártunk elméleti fölfogásának elemzéséhez és a párton belül néha jelentkező meg nem értés magyarázatához. A kétfrontos harc változatlanul elvi politikánk része. Fontos, hogy az agitáció meggyőzően mutassa be a három és fél évtized alatt elért eredményeinket, demokratikus intézményrendszerünk működését, jövőnket és azt, hogy egységes szemlélettel, tudatos cselekvéssel, közös erőfeszítésekkel képesek vagyunk megoldani minden problémánkat. A politikai döntések biztonságát, körültekintő előkészítését, a végrehajtás folyamatosságát jobb információs tevékenységgel is igyekeztünk segíteni. A tömegtájékoztatás színvonalának javulásával nem 39