MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/598

€°$ Az ideológiai tárgyak oktatóinak jobb politikai tájékoztatása, az 1979/80-as tanévtől az új törzsanyagokon alapuló ideológiai oktatás, a marxizmus—leninizmus oktatásának eredményességét szolgálják. A felsőoktatási intézmények pártszervezetei teljesítik kötelességüket. Részesei az intézmények vezetésének, az oktató-nevelő munka korszerűsítésének, az oktatók-hallgatók képzésének, nevelésének, politikai felkészítésüknek. A főváros állami, társadalmi szervei különböző módszerekkel támogatják a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. Az általános iskolákban középiskolára felkészítő tanfolyamok, középiskolai kollégiumok, ösztöndíjak, a középiskolákban felsőoktatásra előkészítő tanfolyamok vannak. Jól bevált gyakorlat a szakmunkások egyetemi előkészítő tanfolyama. A pedagógiai, politikai és szociális módszerekkel elért eredmények azt bizonyítják, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek középiskolai továbbtanulási aránya jó (43%). Legtöbben szakközépiskolába jelentkeznek (55,6%), de a gimnáziumokban is stabilizálódott arányuk (30%). A főváros felsőoktatási intézményeiben is növekszik a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. A társadalmi mobilitást, az értelmiség utánpótlásának bővülését segíti a szakmunkások és az érettségizett szakmunkások egyetemi, főiskolai továbbképzésének lehetősége. 2. Tudományos élet a fővárosban Budapesten működik a tudományos kutatóintézetek 77 százaléka, az alapintézmények fele, egyes tudományágakban — például az orvostudományi, a társadalomtudományi kutatóintézet — csaknem teljességében itt van. Lényegesen növekedett az alkalmazott és a fejlesztési kutatások aránya. E folyamat hosszú távon, a gazdasági és társadalmi érdekeinkkel összhangban csak akkor tartható, ha fokozottabb figyelmet fordítunk a jövőben az alapkutatásokra. A tudományos kutató-, valamint a fejlesztő munka az elmúlt öt évben tovább fejlődött: hozzájárult a tudományos műszaki fejlődés hazai folyamatainak kibontakozásához, társadalmunk szocialista vonásainak erősítéséhez. Javult a tudomány és gyakorlat kapcsolata, azonban még elmarad a követelményektől, a lehetőségektől is, bár ezt a folyamatot segítik a kutatási-fejlesztési társulások, amelyeknek szélesebb körű elterjesztése fontos gazdasági és társadalmi érdek. Az irányító, szervező munka, az ösztönző rendszer gyengeségei fokozták az egyes részterületek közötti ellentmondásokat •— a társadalmi érdek rovására. A gazdasági problémákra adandó gyorsabb választ késlelteti, hogy a tervezésben lassabban alakulnak ki azok a termelésfejlesztési célok, amelyekhez a kutatásfejlesztés kapcsolódhatna. Sokszor gyenge az ágazati irányítás, az együttműködés szervezése, az ipari és más, a fejlesztéshez kapcsolódó tudományos feladat megfogalmazása és az intézetek közötti tapasztalatcsere. A tudományos információnak megfelelő csatornái vannak, de nem működnek úgy, miként szükség volna rájuk. A Budapesti Pártbizottság, a kerületi pártbizottságok, a pártszervezetek irányító, ellenőrző, segítő tevékenységüket a tudománypolitikai irányelvek alapján folytatták. Az elmúlt években folytatódott a társadalom tudományi kutatásoknak az évtized elejétől felgyorsult folyamata, valóságfeltáró és ideológiai funkciója. Megnőtt azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek szocialista fejlődésünk lényeges területeinek helyzetét vizsgálják. Közülük is kiemelkednek azok a témák, amelyek értékes segítséget nyújtanak a politikai döntésekhez. Az eredmények ellenére mégis igen lassú az előrehaladás. Társadalomtudósok körében jelentkeznek ideológiai, politikai torzulások, sőt a szocialista társadalom alapvonásainak helytelen megítélése is tapasztalható. A tudományok fejlődése szempontjából fontos eredmény, hogy a nemzetközi tudományos kapcsolatok bővültek, növekedett a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló hazai kutatások száma. E témák 85,5 százalékát a KGST országokkal, 4,1, százalékát más szocialista országokkal, valamivel 10 százalék fölött pedig a tőkés és a fejlődő országok tudósaival közösen kutatják. Különösen eredményesen fejlődtek a magyar—szovjet tudományos kapcsolatok. Bővült a magyar és szovjet tudományos akadémiák együttműködése, amely szinte valamennyi tudományágra kiterjed. A budapesti kutatóhelyeken dolgozó kommunisták, szakemberek többsége országos jelentőségű feladatokat is végez, és fontos a közéleti tevékenységük is. Mind többen vesznek részt a hazai és nemzetközi szakmai, társadalmi, tömegszervezetekben és -mozgalmakban. 3. Közművelődés A főváros, de az ország lakosságának művelődési igényeit kiterjedt intézményhálózat elégíti ki. Többen olvasnak újságot, folyóiratot, hallgatnak rádiót, 29