MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/498

Rosenberger László elvtárs, a Csepel Vas- és Fémmű Acélmű Kemence.javító főolvasztár, pártalapszervezeti titkár Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Most, amikor a Budapesti pártértekezlet fórumán felszólalok, engendjék meg, hogy tisztelettel és szeretettel köszöntsem e fontos tanácskozás valamennyi résztvevőjét, a Csepel Vas- és Fémművek kommunistái és pártor&vüli dolgozói nevében. A csepeli munkásokat képviselni, az ő nevükben szólni bérmilyen fórumon megtiszteltetés, de ugyanakkor nagy felelősség is. Megtanultuk és jól tudjuk, hogy a kimondott szónak akkor van igazi súlya, ha mögötte cselekvés, eredményes munka áll. Ugy érzem, hogy az elmúlt öt esztendő eredményeit és gondjait egyaránt számba véve, magam és dolgozótársaim nevében tiszta lelkiismerettel szólhatok. Saját munkahelyemen, a martinkemencék mellett mindig keményen meg kellett dolgozni minden kiló acélért, pedig termelésünket tizezer és százezer tonnákban mérjük. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenlegi nehezebb időszak még következetesebb munkát, még öntudatosabb helytállást követel a kommunistáktól, gyárunk és fővárosunk valamennyi dolgozójától, a munkapadok mellett épp ugy, mint az Íróasztaloknál, a végrehajtásban ugy, mint a vezetés és irányitás különböző posztjain. Jelentem a pártértekezletnek, hogy martinászaink a XII. kongresszus tiszteletére - február hónapban kommunista műszakokat kezdeményezték, ezeken a munkások és vezetők, együttesen 209en, több mint 1300 órát dolgoztak, melynek eredményeként