MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/473

^ -2szerünkhöz. 1979-ben hazánkban a szellemi foglalkozásúak aránya 25 %

t duplája, mint a parasztságé! Az értelmiség szerepe és aránya alapján jogosnak érzem azt a kérést,hogy az értelmiség és ezenbelül a műszaki értelmiség differenciáltabb értékelést és elismerést kapjon. A mindennapi munkában érezze a kongresszusi irányelvek egyik gondolatának megvalósult gyakorlatát, miszerint: • a jövőben is biztositani kell a szabad alkotómunka, az előremutató kezdeményezések és kisérletek feltételeit". Mindezt azért, hogy a fiatal diplomások buzgó tettvágya ne akadjon fönn, ne sikkadjon el a vállalati bürokrácia útvesztőiben, ne ütközzék megszokottságba. Az exportnövelés, az importcsökkentés eszköze a rugalmas termékváltás, amelyet a tudományos- kutató és fejlesztő munkára kell alapozni. Viszont a fejlesztőmunka eredményeinek, az új termékek lassú, bátortalan bevezetése, az inovációs tevékenység indokolatlan elnyújtása csökkenti a hasznos gazdasági eredményt és letöri a munkakedvet! Az alkotó szellemi munka kapjon megfelelő társadalmi elismerést és a szellemi munkás munkája eredménye szerint részesüljön a felosztható javakból. Becsüljék a szellemi munkát értékének megfelelően! Ne csak a vezetőknek legyen jól működő anyagi ösztönző rendszere, hanem a jó szakembereknek, beosztottaknak is. Sok esetben a jó műszaki érzékű dolgozót a munkája elismeréseként kiemelik vezetőbeosztásba, pedig esetenként nem a vezetői tulajdonságaival hivta fel magára a figyelmet, hanem a műszaki érzékével. Esetleg nyerünk egy közepes vezetőt,de elvesztünk egy jó konstruktőrt. A munkahely második otthonunk, de melyik az első? Közismert a fiatalok lakásproblémája, bár több generáció kényszerül együttélése egy lakásban problémás a szülőknek is. Azért nevezhetjük mégis a fiatalok problémájának, mert nekik kell keresni a megoldást.