MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/420

- 2 érzékenyen reagálnak, és azok kiküszöbölését néha türelmetlenül is igénylik. Gyakori jelenség, hogy a szocialista-kommunista társadalomról kialakított képüket, az eszmét vetik egybe a szocialista épités gyakorlatával, s a nem szocialista tendenciák, jelenségek zavarba ejtik őket. A kommunista társadalom irányába haladunk-e? vetik fel a kérdést - amikor bizonyos gazdasági problémáink megoldására a nem szocialista, a nem társadalmasított szektor nagyobb mozgásteret kap, s amikor az bizonyos negatív társadalmi és ideológiai hatásokkal is együtt jár. /Fölvetik például a magánkisipar és kiskereskedelem helyenkénti kiterjedését, a most divatosan "másodiknak" vagy harmadiknak" nevezett gazdaság jelenségeit./ Mikor jutunk el ezek felszámolásához? kérdezik ilyenkor. A szocializmus alapelveinek következetes érvényesítését /pl.a végzett munka szerinti megoszlás/, a szocializmustól idegen jelenségek elleni fellépést kérik számon/ protekció, nem munkával szerzett jövedelmek, ksipolgári magatartásformák/. Persze nem szeretném idealizálni ifjúságunk tudati állapotát. Számonkérnek, mint mondottam, de amikor a maguk körülményeire kell alkalmazni ugyanazokat az elveket, pl,ösztöndijelosztáskor differenciálniuk kellene a tanulmányi munka, a közösségért végzett tevékenység alapján, ók hasonló indokokkal igyekeznek elodázni azt a majdani munkahelyükre, amellyekkel a felnőtt társadalom él. /Nehéz, kevés az összeg stb./ Ez nem meglepő, hiszen az egész társadalom hat az ifjúságra s nemcsak a jó példa ragadós, hanem a negatív gyakorlat is. Reméljük, hogy az irányelvekben megfogalmazott követelmények valóra váltása: a munkafegyelem megszilárdítása, a szervezettség javítása, stb. a hallgatók termelési gyakorlatainak, az őszi mezőgazdasági munkáknak, a társadalmi munkaakcióknak jobb feltételeit teremti meg, s elő fogja mozdítani ifjúságunk szocialista szellemű nevelését. Az ifjúság nevelése, az eszmék és gyakorlat összhangjának szempontjából sem mindegy, hogy hogyan hajtjuk majd végre a kongresszus idevonatkozó irányelveit. Az a tény, hogy ifjúságunk magáénak vallja a szocializmust komoly vívmányunk, ami nemcsak büszkélkedésre okot adó eredmény,