MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/320

3£o -w A másik kérdés elvtársak, a tudományos témáknál mondom, de másra is érvényes: Rácz elvtárs felszólalásáhraszeretnék utalni. Engem őszintén szólva, meglepett az a magyarázkodása, hogy ideáll a mikrofon elé és valahogy kezdi magyarázni azt, hogy mit kérdeznek most tőlük, hogy ők spontánu} csinálták, vagy nem spontánul rábeszéltek, vagy nem beszélték rá őket. És ez a magyarázkodás tulajdonképpen, ez jt miből van? És igaza van-e ebben Rácz elvtársnak, vagy nem. Es azt hiszem dvtársak, ez a valami a mi közéletünkben, ami miatt ilyen magyarázkodásra kényszerül egy olyan ember, aki valami nagyot csinál a közösség érdekében. Ugyanis valami olyan közmorál is sompolyog azért itt a környékünkön, amely igyekszik belemarni minden nemesbe, minden igazhitű cselekedetbe, minden nemes szándékot igyekszik megkérdőjelezni és valmint hátsó dontolatolfc, valamint hátsó szánd ék otocsatáx feltételezni. Amikor Rácz elvtársat hallgattam, ugyanakkor eszembe jutott Kazimir az is, amit íőaxák elvtárs mondott, hogy a pozitiv hősök stb. mintha ott is előfordulna ugyanilyen probléma. Miért kell ilyet irni, hogy pozitiv, mert aki ilyet ir, vagy alkot az nem gyanusitható esetleg semnatizmussal, vagy v alamilyen helytelen intézkedéssel, vagy egyebekkel. Úgyhogy én azt hiszem, hogy ezzel a helytelen nézettel, s ezzel a szocialista értékeinket tagadó, meg kikezdő, rágó m agatartással szemben nekünk, kommunistáknak bátrabban szembe kell szállni.