MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/32

3^ - %3 Kedves Elvtársak! A munkaerő helyzet helyes értékelése, és teendőink jó meghatározása egyik legfontosabb aktuális feladatunk. A fővárosban különösen a fizikai dolgozók száma jelentősen csökkent. A csökkenés 1968.óta tart, de az elmúlt k évben gjirsult a üteme. Az 1976-79-es években a Budapesten foglalkoztatott dolgozók száma ko ezerrel fogyott, de az iparban több mint 7o ezerrel kevesebb ma a munkavállaló. Ez annyi*, mintha az ország két legnagyobb gépipari trösztje, ill. vállalata szűnt volna meg: a Csepel Vas- és Fémművek, valamint az Egyesült Izzó. A tavalyi 17 ezres csökkenés pedig annyi, mintha a Ganz Mávag elvesztette volna valamennyi dolgozóját. Az infrasutruktra a művelődés és az egészségügy, a szolgáltató ágazatok növekvő létszám-igényét is feltétlenül ki kell elégiteni. A foglalkoztatottság szerkezetének kedvezőtleg arányváltozása is megfigyelhető. Mind nagyobb az egy fizikai dolgozóra jutó alkalmazottak, értelmiségi dolgozó száma. Még hosszú ideig számolnunk kell ajjdolgozói létszám apadásávis. A nyugdijadénők száma ugyanis a 9o-es évek végéig - az utóbbi esztendőkhöz hasonlóan - átlag lo ezerrel több lesz évente, mint az uj munkábalépők száma. Ha valahol, hát itt MÉPDBoDEgfaoDC ebean a kérdésben ténylegesen következetes intézkedésekre van szüksig. Nem segit, ha a vállalatok még többet költenek a munkaerő toborzásra. Megjegyzem, hogy nem is egy olyan 3-4 ezer főt foglalkoztató vállaltról tudunk, ahol a munkaerő toborzásra évente annyi pénzt költenek, hogy abból loo dolgozónak egyenként évi 5o ezer forintos iizetést lehetne biztositani.