MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/318

248 -lenézzük a statisztikákat; ugyanis a témáit, hogy kontraszelekció, hogy a gyengék meonek munkásnak, legalább tiz esztendeje haléom. A budapesti szakmunkások fele 30 évnél fiatalabb. Akkor tessék elképzelni, hogy ezek kongtraszelékeié eredményeképpen;kényszerpálya eredményeképpen, de mégis az változatlan, hogy a munkásosztály vezető szerepe érvényesül a szocialista társadalomban és valami leszünk teljesen hibás nézet rabjai iaddösrak akkor, amikor a munkássá válás folyamatát elkezdjük a bizonyitványokhoz kötni. Higgyék el elvtársak, hogy az akkori Ganz-Gyári tanoncoktatéknak, tanároknak, rettentő sok bajuk volt velünk, akkori inasokkal és igy volt az apám idejébenivalamikor a tizes években, hogy hallatlan sok gondjuk, problémájuk lehetett. Az ipari tanúié gyerekek egy kicsit szabadosabbak, mint esetleg a gimnazisták, nem tudom pontosan a különbséget, de akkor minden esetre volt ilyen. Mi ebből a feladat? Az, hogy a lehető legjobb nevelőinket igyekezzünk odaadni, igyekezzüirk segiteni a szellemi képességek kifejlesztésében, a hiányokat pótoltatni azokkal a gyerekekkel és eljuttatni őket ahhoz, hogy a szakmai kiváló művelői legyenek. Szó volt itt arról, hogy valamikor a szakma királynője az esztergályos szakma volt, most nem az. Ennek sok oka van, de azért a szakma királya volt más is, $ szerszámkészítők, meg műszerészek is jelentkeznének, hogy ők se voltak hátrább az esztergályosnál. De a szakma igazi tudományos művelői ma például a számjegyvezérlésű gépek kezelői. Nemrégiben a Ganz-Villanygyárban jártam, s ott elmondták, hogy szinte mérnöki képességet igyekeztek megszerezni barátaink, szaktársaink, egyáltalán nem azzal a gondolattal, hogy belülük mérnök legyen, csak, mint mondják, ez nekem kell ahhoz, hogy a gépet jel