MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/253

- 566 HKnyoljuk, hogy a protekció kérdése nem merült fel. Lehet, hogy mértéke és jelentősége csökkent, de még van, és mint meglévő rosszal foglalkozni kell vele, minden területen határozottan fel kell lépni ellene. Azt hiszem, érthető, ha a fiatalok problémáival szeretnék foglalkozni. Helyzetemből adódóan főleg a munkásfiatalokról, pályakezdőkről szólnék pár szót. Gyárunkban a feszitett tempó miatt a pályakezdőknek nincs lehetőségiig arra, hogy először csak ismerkedjenek a feladatokkal. Egyből beker/éülnek a munka sűrűjébe, és csak menetközben csipegethetnek a tudnivalókból. Ez főleg azokat sújtja, akiket érdekel a hogyan és miért. Sajnos, szép számmal akad olyan uj belépő, akit mindez nem érdekel. Vagy ugy sem akar itt maradni, vagy nem törekszik a jobb munkára. Ez nemcsak a fiatalokra jellemző. A vidékről bejáró idősebb emberek, akik most kezdenek gyárban dolgozni, a legnehezebb esetek. Kicsi az érdeklődés i körük és mindent az alapfokon kell kezdeniük tanulni. Igaz; hogy nehéz megmozgatni őket, az érdeklődésüket felkelteni, de mégsem szabad róluk könnyelműen lemondani. Ne felejtsük el; ők is szocialista állam polgárai, nekik is fel kell nőni a szocialista életmódhoz, és ha maguktól nem döbbennek rá, hogy ez mit jelent, nekünk párttagoknak a feladatunk, hogy segítsük és támogassuk, ha kell, noszogassuk őket az eszmélésben. Nálunk a Goldbergerben élő példák vannak arra, hogy ha sikerül kimozdítani őket a holtpontról, a mozgalom legaktívabb, leglelkesebb munkásaivá válhatnak. Visszatérve a fiatalokra, sok közülük munka mellett képezi magát. De ezt a számot tovább lehetne növelni, ha jobb propagandája lenne