MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1975

1975-03-01 6. öe. - 1975_PE 6/183

tó - 2&3 Es ez természetesen nem véletlen, és azt gondoljuk, hogy a kongresszus idején ez helyes eljárás is. Tudniillik a párttagságnak, a célért küzdő és harcoló kommunistáknak, sót minden becsületes magyar dolgozónak, aki a párt szempontjait követve munkálkodik és épiti a szocializmust a kommunistákkal együtt, végűéis valamikor tudnia kell, éreznie kell, hogy a munka eredményes, vagy nem. Úgyhogy, ha mi négy és fél évről választ adunk, akkor világos választ kell adni: azt kell megerősiteni, amit a X. kongresszus elhatározott, és erre csak egyértelmű választ lehet adni. De ez a hangvétel nem azt jelenti, hogy a pártnak hallgatnia kell a negativ jelenségekről, vagy a párttagnak hallgatnia kell saját munkánk hiányosságairól, vagy nekünk hallgatnunk kellene a még meg nem oldott és a megoldásra váró kérdésekről. Ennek megfelelő** szerepet kell adni a pártmunka mindennapi életében is, és ezeket a kongresszuson se fogjuk titkolni. Tehát alapvetőnek, a valóságos helyzetnek megfelelően mégiscsak annak kell lennie, hogy sikerrel munkálkodtunk a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán. Azt, hogy kritikusan és önkritikusan kell a kérdéseket vizsgálat alá vetni, arra a Központi Bizottság - gondolom - megfelelő példát adott 1972. novemberében, amikor napirendre tűzte - félidőben - hogy hogyan is állunk a X. kongresszus határozatainak végrehajtása területén, és ott anélkül, hogy hamvazószerdát rendeztünk volna, de