MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1975

1975-03-01 6. öe. - 1975_PE 6/151

- 22B nyilvánvalóan egyértelműen érzékeltetni lehet a lakóvonalig a közösségi gondolkodást, a közösségi művészeti tendenciát, á A Budapesti Pártbizottság jelentése ázt mondja

r hogy a művészeti eredmények ellenére a művészeti alkotói műhelyek a fővárosi lakosság széles tömegeire még nem gyakorolnak Eki kellő vonz-erőt. Es ez igaz! így is igaz, és nemcsak a főváros lakosságára vonatkoztatva, hanem tulajdonképpen az egész ország lakosságára. Igaz, annak ellenére, hogy soha nem látott mértékben nőtt és növekszik az ország kulturális igénye. Hogy mi a magyarázat? Hát pl. magyarázat részben lehet a gyenge tájékoztatás, a rossz kritika, meg miegyebek. De azt hiszem, hogy ennél lényegesebb magyarázatokat is keresnünk kell, és ez elsősorban a művészeti közéletben lévő bizonytalanság. Nemcsak a pártnak, a társadalomnak is közösségi művészetet - horribile dictu - elkötelezett szocialista művészetet kellene adnunk. Ezt várja tőlünk a társadalom. Nem izolált saafccs-k ereteken belül, hanem tartalmában szocialista realizmust. Azért várja ezt társadalmunk nagy többsége, mert ez társadalmi realitás, mert kezd érvényesülni a munkásosztály közösségi tudata, a haladás igénye. A munkásosztály és a párt vezető szerepét a társadalom és az értelmiség éöbbsége is elfogadja. Vannak azonban, akik ezt nem értik, vagy nem akarják érteni. Es ez érvényes a művészeti területre és a művészeti közéletre is. Persze ebben nemcsak a művészek a hibásak! A művészet és a társadalom kapcsolatának sokkal szorosabbá, sokkal élőbbé kell vállnia; a művésznek sokkal jobban kell éreznie a társadalom valódi igényeit. A társadalomnak nemcsak