MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970
1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/90
- ±25 A szocializmus épitésének jelenlegi szakaszában a nők jogi egyenlősége biztosított. Ebből következik, ho ö y nem uj jogszabályok alkotására és kiváltságokat biztosító szabályozásra van szükség, hanem a meglévők maradéktalan végrehajtására, betartására. Ilyen probléma, amelyről már az előző elvtárs szólt, hogy biztositanunk kell minden kerületen a z egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megvalósulását. A gyakorlati életben ez az elv igen lassan és sok ellentmondáson keresztül tör utat magának. A IX.kerületi élelmezési üzemekben és a konzerviparban is az elmúlt két évben a bérintézkedések következtében általánosságban javult a bérszínvonal, azonban gyakori, hogy az azonos értékű munkát végző férfi és női dolgozóa: közül a nők alacsonyabb bért Kapnak. A bérkülönbségeket részben objektív, de főleg szubjektív tényezők idézik elő. Az is igaz, hogy az élelmezési iparban a szakképzett nők száma elég alacsony, és ennek következménye, hogy az általuk végzett munka viszonylag alacsony bértételü. Szeinbec\ tűnő azért mégis, hogy ahol a nők dolgozna^, ott legtörbbször alacsonyabb a bér, mint máshol. A jellegzetesen női munkahelyeken a bérek megállapításánál nem veszik eléggé figyelembe azokat a tényezőket, amelyek elsősorban jellemzik e munkaterületeket. Mint pl. a gyorsaság, a monotonosság, a fokozott idegfeszültség. A nők,á±xs±ásaaa illetve a nők által végzett munkák általában a bérszint legalsó határán foglalnak helyet, mig a férfiak a középső, illetve a felső zónában vannak. A bérpolitikai intézkedések helyes megvalósítása terén rendkívül sok m tennivaló:prMgx:xxxiröCTB& vár az üzemek gazdasági és politikai vezetőire, mert sok problémát helyileg is meg tudnak oldani. <*o
