MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/478

- 3 Annak érzékeltetésére, hogy az állategészségügy továbbfejlesztése milyen anyagi értékek megmentését jelentheti, enedjék meg az Elvtársak, hogy néhány adatot ismertessek. Az állatelhullások miatti veszteség évente 1 milliárd 200 millió forint körüli összeg. Ez azt jelenti, hogy több mint 50 ezer tonna hús válik emberi fogyasztásra alkalmatlanná. Ennél is nagyobb az a kiesés, amely anyagforgalmi-, parazitás-, vagy idült fertőzőbetegségek következtében úgy jelentkezik, hogy csökken a hozam, romlik a takarmányértékesülés, növekszik a munkaráforditás. Az igy elmaradt produktum értéke évente A—4,5 milliárd forintra tehető. Ez - az elhullással együtt, az állattenyésztés bruttó termelési értékének 16-18%-át teszi ki. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a járványos betegségek miatti diszkrimináció következtében 1964— 65-ben 17 millió, 1968-69-ben 15 millió dollár volt az export bevételi kiesés - úgy vélem sikerült érzékeltetni, hogy az állategészségügy továbbfejlesztése elsőrendű társadalmi ügy. Társadalmi ügy azért, mert érint minden magyar fogyasztót, sőt az export kihatások következtében, még az ipari üzemek devizaigényes fejlesztési terveinek a megvalósításában is komoly szerepet játszik. Tisztelt Pártértekezlet! Az előbb ismertetett számok ijesztőnek tűnnek, s nagyságuk miatt valóban azok is. Ezek azonban nem valamiféle elmaradottságot jelentenek, hiszen a magyar állategészségügy eredményei nemzetközileg is elismertek, ezek a számok inkább a jövőben sürgetően megoldandó feladataink egyik jelentős részét körvonalazzák. Igaz ugyan, hogy amilyen mértékben szélesednek a korszerű nagyüzemi állattartás lehetőségei, olyan mértékben U^g