MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/366

miatt. Bírálták, hogy társadalmunkban tért hódított az anyagiasság, az önzés, a protekcionizmus, a kispolgári életforma utáni vágy. Egyes vélemények a kispolgári gondolkodásmódot és újratermelődését csupán a kisiparosok és a kiskereskedők körére szűkítik. Mások szerint társadalmi életünk bizonyos negatív jelenségei — anyagiasság, önzés, harácsolás -— a reform következményei. Elég sokan vitatták az irányelvek megállapítását, amely szerint „erősödtek hazánkban a közgondokodás szocialista elemei". Példát hoztak fel ennek ellenkezőjére, azt, hogy: „a munka becsület és dicsőség dolga", megkopott. Ma, állították, szinte közmondás, hogy „mindenki a piacról él". Az az igény, hogy a társadalom szolgálatában kifejtett társadalmi, politikai tevékenység nagyobb megbecsülést kapjon, a haszonlesőkkel szemben pedig határozottabb fellépést kértek. A tömegkommunikációs eszközök tevékenységének hibájául róják fel, hogy miközben — helyesen — konkrét fogyatékosságokat tárnak fel, keveset és nem megfelelő színvonalon foglalkoznak eredményeinkkel. Társadalmunk ideológiai és kulturális állapotának az irányelvekben foglalt értékelésével, a feladatokkal a budapesti pártértekezlet egyetért. Szükségesnek tartja, hogy a pártban mélyebben és sokoldalúbban foglalkozzunk ideológiai kérdésekkel. A szocialista hazafiságra nevelés kapjon nagyobb hangsúlyt az oktató-nevelő munkában, kulturális és művészeti életünkben. Folytassunk erőteljesebb harcot a marxizmustól idegen ideológiák, nézetek behatolása, az ideológiai „fellazítás" ellen. Szükségesnek tartja a társadalmunkban jelentkező negatív jelenségekkel, kispolgári tendenciákkal — önzés, anyagiasság, fegyelmezetlenség, harácsolás — szembeni határozottabb fellépést, egyszersmind a munkában példamutató, a közösség ügyeiért fáradhatatlanul dolgozók fokozottabb erkölcsi megbecsülését. A párttagsággal egyetértve úgy ítéli meg, hogy sokkal nagyobb erőfeszítés szükséges a fizikai dolgozók gyerekei tanulásának segítésére. Javasolja, hogy a párt illetékes szervei összegezzék és további munkájukban vegyék figyelembe azokat a bíráló észrevételeket, amelyeket a budapesti párttagság a televízióra, a rádióra, a filmre, a kultúra, a közoktatás és a népművelés más területeire tett. Helyeseljük a párttagságnak azt az igényét, hogy fokozzuk a kulturális élet pártellenőrzését. Ezért javasoljuk, hogy a kongresszust követő időszakban a párttagság kapjon rendszeres tájékoztatást a párt kultúrpolitikájáról és a pártszervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól. Nem ért egyet a pártértekezlet azokkal a nézetekkel, amelyek a kispolgári gondolkodásmódot és magatartást csak a kisiparosokra és kiskereskedőkre vonatkoztatják, azzal sem, hogy társadalmi életünk egyes — a kispolgári életmódra jellemző — negatív tendenciái a reform következményei. Nem ért egyet azzal a javaslattal sem, hogy az egyetemeken és a főiskolákon ismét a korábbi felvételi rendszer legyen érvényes. VI. Életszínvonal, szociálpolitika A budapesti párttagság kifejezte: egyetért a párt életszínvonal-politikájával, elismeri, hogy a párt és a kormány az ország anyagi erejéhez képest mindent megtesz az életszínvonal emeléséért. Többen vitatják viszont, hogy az életszínvonal a közölt mértékben emelkedett; az országos átlagszámok — mondták — nem jelzik az egyes rétegek életszínvonalának alakulását. Egyes vélemények szerint kevés a IV. ötéves tervben elhatározott 16—18 százalékos reálbér-növekedés. A taggyűléseken sok szó esett arról, hogy a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók személyi jövedelme aránytalanul alacsony. Helyeslik a családi pótlékok emelését, különösen az egyedülálló, több gyermekes anyák segítését. Néhol a nyugdíjkorhatár leszállítását és a nyugdíjak általános, nagyarányú emelését kérték. Nyugdíjas párttagok kérik a régi és az új nyugdíjak közötti különbség csökkentését. Munkásszülők igényét fogalmazta meg sok párttag. Kérték, hogy ipari tanuló gyermekeik után is — tanulmányaik befejeztéig — kapjanak családi pótlékot. Képzésük a családi'a jelentős terhet ró, s ez, különösen a több gyermekes családok esetében, nagy gond. Szinte minden taggyűlésen szóba került a főváros súlyos lakáshelyzete. Bírálták az ebben meglevő visszásságokat. A lakáselosztás jelenlegi rendszerét nem tartják igazságosnak. Az az igény, hogy állami lakást elsősorban az alacsonyabb keresetű, nagy családos fizikai dolgozók kapjanak. Helytelenítik, hogy egyesek többször is hozzájutnak jobb minőségű lakáshoz, míg a kisebb fizetésűeknek legjobb esetben csak szövetkezeti lakás vásárlását ajánlják fel. Helyeslést és teljes egyetértést váltott ki, hogy a párt és a kormány a IV. ötéves tervben a lakásépítés meggyorsítását kiemelt, központi feladatnak tartja. Sürgette a párttagság a lakásépítkezéseken tapasztalható minőségi problémák, hibák megszüntetését. Bírálták az építőipart, mert a lakásépítkezésekhez kapcsolódó létesítmények — óvodák, iskolák, kereskedelmi és szolgáltató hálózat, egészségügyi intézmények — nem készülnek el időben, a tervben előírt beruházások egy része nem valósult meg. Javasolták, hogy a Fővárosi Tanács olcsóbb telekakciókkal is támogassa a magánerőből történő lakásépítkezéseket. Z6G