MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/363

dések, a konfliktusok tárgyalások útján való rendezésére. Azzal sem értünk egyet, hogy reakciós kormányokkal ne tartsunk államközi kapcsolatot. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői Párttagságunk egyetért társadalmi fejlődésünknek az irányelvekben rögzített megítélésével, az osztályszerkezetben történt változások értékelésével. Helyeslik a szocializmus teljes felépítésének célkitűzését, igénylik kritériumainak pontosabb meghatározását. Elsősorban az üzemi pártszervezetek taggyűlésein és a pártértekezleteken hangsúlyozták, hogy behatóbban foglalkozzunk a munkásosztály helyzetével, életkörülményeinek javításával, vezető szerepének erősítésével, a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben betöltött szerepével. Nem tartják kielégítőnek a munkások részvételét a különféle szintű vezető szervekben. Helyeslést váltott ki az irányelvek állásfoglalása: a párt-, az állami- és a társadalmi szervek és azok vezetői intézkedéseik során mindig számoljanak azoknak a munkásokra, a dolgozó tömegekre gyakorolt hatásával. Bírálták, hogy az üzemi demokrácia közvetlen gyakorlásában kevés a munkások lehetősége. A vitákban sok hozzászóló hívta fel a figyelmet, hogy a munkások helyi kérdésekben kapjanak rendszeres tájékoztatást, véleményüket hallgassák meg és vegyék jobban figyelembe a döntésekben. Több munkás párttagunk szóvá tette egyes vezetők lekezelő magatartását. Élesen bírálták azokat a vezetőket, akiknek családi élete rendezetlen, botrányos viselkedésükkel megsértik a párt erkölcsi normáit, kárt okoznak a párt, a szocializmus ügyének. Teljes az egyetértés abban, hogy tovább kell erősíteni a munkás-paraszt szövetséget. A budapesti párttagság tudomásul vette, hogy a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok személyes jövedelmének színvonala országos átlagban kiegyenlítődött. Vannak azonban eltérő vélemények. A munkások közül többen úgy ítélik meg, hogy a parasztság életszínvonala magasabb, mint a munkásoké. Szóvá tették, hogy a parasztság egyes rétegei — különösen a nagyvárosok közelében működő termelőszövetkezetekben — igazságtalanul magas jövedelmet élveznek, amely sokszor nem a mezőgazdasági tevékenységből származik. Egyes párttagok úgy vélik, hogy a háztáji gazdálkodást támogató kormányintézkedések a parasztság körében „kapitalista tendenciákat" erősítenek, s hátráltatják a szocialista tudat fejlődését is. Párttagságunk nagy jelentőségűnek tartja a tudomány és a technika fejlődését. Elismeri — különösen az értelmiség — a tudományos 6 dolgozók fontos szerepét. Azt várja a kutatóktól, hogy javítsák kapcsolatukat a gyakorlati élettel, azokat a gondokat oldják meg, amelyek a társadalmi élet fejlődése szempontjából elsősorban fontosak. Nem ért egyet azzal, hogy a tudományostechnikai forradalom és a gazdaságirányítási rendszer reformjának hatására hivatkozva egyesek vitassák a munkásosztály vezető szerepét, viszont szükségesnek tartják a munkásosztály fogalmának pontos meghatározását. Az ifjúság megítélésére vonatkozó állásfoglalással a párttagság egyetért. Sokoldalúan vitatta a tennivalókat, az egész társadalom, s ebben minden kommunista közös kötelességét. A kommunista szülők és pedagógusok felelősségét külön is hangsúlyozták. Sok bíráló megjegyzés hangzott el a KISZ munkájáról. Sürgették az ifjúsági létesítmények hálózatának fejlesztését, kifogásolták, hogy ebben jelentős az elmaradás. Helyesnek tartják a Központi Bizottság határozatát a nők társadalmi helyzetének javítására. Igénylik a nők fokozottabb bevonását a politikai, a társadalmi és a gazdasági élet vezetésébe. Hangsúlyozottan kérték a szolgáltatások és a gyermekintézmények intenzív fejlesztését, a dolgozó nők munkakörülményeinek javítását. A pártértekezlet egyetért társadalmi fejlődésünknek az irányelvekben megfogalmazott értékelésével és megvizsgálásra ajánlja az alábbi javaslatokat: Pontosabban kell megfogalmazni a szocializmus teljes felépítésének kritériumait, azt, hogy mit jelent a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása. Tisztázni kell a munkásosztály fogalomkörét, továbbá, hogy a tudományos-technikai forradalom milyen hatással van a munkásosztályra. Fordítson nagy figyelmet a kongresszus a munkásosztály helyzetéről szóló határozatok végrehajtásának tapasztalataira, különös tekintettel a munkásosztály életkörülményeinek alakulására. Egyetértünk a párttagságnak a nőkkel és az ifjúsággal kapcsolatban tett észrevételeivel. A termelőszövetkezeti melléküzemágakra vonatkozó állami rendelkezéseknek teljességgel szerezzenek érvényt. A termelőszövetkezetekben elsősorban olyan melléküzemágak működjenek, amelyek szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasági termeléshez. A kisiparosok, a kiskereskedők és a szabadfoglalkozásúak tevékenysége szükségességének elimerése mellett indokolt a túlzott jövedelmek elvonása, a fokozottabb ellenőrzés, a visszaélők felelősségrevonása. Nem értünk egyet viszont azzal a véleménnyel, amely szerint a háztáji gazdálkodás támogatása kapitalista tendenciákat erősít. ICl (