MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970
1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/353
vettek a párt határozatainak előkészítésében és végrehajtásában. Hivatástudattal, felelősséggel és szakértelemmel végzik munkájukat. A pártmunkások általános és politikai műveltsége emelkedett. A felsőfokú politikai képzettséggel rendelkező függetlenített pártmunkásak aránya az elmúlt négy év alatt 15,9%ról 22,7%-ra, a középiskolát, vagy annál magasabb iskolát végzettek aránya 78,2%-ról 88,5%-ra nőtt. A pártapparátus munkáját mindenekelőtt a határozatok végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében kell hatékonyabbá tenni. Az utóbbi négy évben — a Központi Bizottság külügyi programjával összhangban — szélesedtek a Budapesti Pártbizottság nemzetközi kapcsolatai. A szocialista országok fővárosainak pártbizottságaival, mindenekelőtt a Moszkvai Pártbizottsággal, rendszeressé váltak a munkamegbeszélések, tapasztalatcserék. Ezeknek a kölcsönösen hasznos kapcsolatoknak az erősítésére továbbra is törekedni kell. 2. A PÁRT GAZDASÁGSZERVEZŐ MUNKÁJA Az elmúlt években a pártszervek és pártszervezetek munkája szorosan kapcsolódott a gazdaságirányítási rendszer reformja előkészítéséhez és zökkenőmentes bevezetéséhez. A pártszervezetek a reform bevezetését kiemelkedő feladatnak tekintették. A gazdaságszervező munkában sokoldalúan, rugalmasan és a politikai munka eszközeivel alkalmazkodtak a tennivalókhoz. Vezető szerepük volt abban, hogy a reform szükségességét, célját, politikai és közgazdasági összefüggéseit a vezetők és a dolgozók tömegei megértették és magukévá tették. Aktív politikai munkájuk eredményeként erősödött a közgazdasági szemlélet, javult a vezetés színvonala ós az elmúlt két évben a gazdasági eredmények is általában megfelelően alakultak. E munkán keresztül erősödött a párt tömegbefolyása. Javult, tartalmasabb lett a párt, a tömegszervezetek és a gazdasági vezetők együttműködése. A gazdasági reform kezdetén pártszervezeteink alapvető gondja az volt, hogy milyen módszerrel, munkastílussal lehet a reform sikeres bevezetését elősegíteni. Ma már azonban általános az a vélemény, hogy nincs szükség a munkastílus, a munkamódszerek alapvető megváltoztatására, ami bevált, azt kell tovább fejleszteni. A pártszervezetek a korábbinál önállóbban és alapvetően a politikai munka eszközeivel dolgoznak. Általános gyakorlat, hogy döntően nem napi apró témákkal, hanem átfogóbb, a gazdasági egység egészét érintő kérdésekkel foglalkoznak. A párhuzamosságok elkerülése ós a felelősség növelése érdekében a feladatokat a tömegszervezetekkel megosztva végzik, a gazdasági vezetők egyszemélyi felelőssége érvényesül. A pártszervezetek gondos adatgyűjtésre és elemzésre építik véleményüket és határozataikat. Az új helyzetben jelentékenyen megnőtt a pártszervezetek felelőssége területük gazdaságpolitikájáért. Jóval többet foglalkoznak a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításának segítésével, a közgazdasági szabályozók hatásának vizsgálatával, a végzett munka részletes értékelésével, a munkamódszerek fejlesztésével, mint korábban. Előtérbe került a gazdasági hatékonyság kérdése. Gondot fordítanak arra, hogy az üzemek, intézmények, szövetkezetek járuljanak hozzá a főváros, illetve kerületük fejlesztéséhez. A pártmunka módszereinek továbbfejlesztésére irányuló törekvések helyesek, a fejlődés általában jóirányú. Hiba viszont, hogy gyakran nem érvényesül a politikai-ideológiai nevelés és a gazdasági feladatok végrehajtására irányuló tevékenység egysége. Nem elég mélyen elemzik az ellentmondások tényleges okait. Előfordul, hogy a döntések előkészítésekor csak a szűk értelemben vett szakmai tényezőket veszik számításba, ezért nem várt hatásokkal találják magukat szemben. Előfordulnak még párhuzamosságok, átfedések. A gazdasági, állami vezetők beszámoltatása sokszor formális. A mulasztásokért, lazaságokért ritkán történik politikai felelősségre vonás. Esetenként a pártszervezet nem áll feladata magaslatán, szűk üzemi érdeket képvisel és kritikátlanul a gazdasági vezetők helytelen törekvéseit támogatja. Még ma is több helyen vitatják az üzemi pártszervezetek gazdaságszervező tevékenységének jellegét, tartalmát. Ezek a viták és ellentmondásak az új feladatok és viszonyok velejárói. A pártirányítás és ellenőrzés további javítása nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a gazdasági reform a párt célkitűzéseinek megfelelően valósuljon meg. A pártszervezetekben mindinkább általános az a meggyőződés és gyakorlat, hogy irányító és ellenőrző munkájuk akkor eredményes, ha a döntő kérdésekre irányul, elvi alapon nyugszik, politikai oldalról közelíti meg a gazdasági kérdéseket. 3. AZ AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDAMUNKA TAPASZTALATAI Agitációs és propagandatevékenységünk középpontjában a párt és a kormány célkitűzéseinek ismertetése, a végrehajtásra történő mozgósítás, valamint a marxizmus—leninizmus propagandája állt. Arra törekedtünk, hogy a tudat- és szemlélet-formálás, az elvi kérdéseikkel való foglalkozás megfelelő súlyt kapjon a párt munkájában, hogy erősödjék a politizálás szelleme, a politikai és világnézeti nevelő munka. A gazdasági reform propagandája megfelelő helyet kapott a tömegagitáció és -propaganda rendszerében, a pártoktatásban, a budapesti sajtóban, a társadalmi és tömegszervezetek politikai tevékenységében. Eredményes munkát végeztünk a reform elveinek megismertetése és elfogadtatása, szocialista jellegének tudatosítása, a szocialista elosztás elveinek megfelelő jövedelempolitika megértetése, a helyi és a népgazdasági érdekek összefüggésének feltárása, az ár- és bérpolitika elveinek tudatosítása terén. E munka során meg kellett küzdeni maradi nézetékkel, a jelentkező túlzásokkal, korábbi eredményeink lebecsülésével, kishitűséggel, dogmatikus felfogásokkal. Gazdaságpolitikai agitációnkban és propagandánkban nem hangsúlyoztuk megfelelően a termelés és a fogyasztás, a termelékenység gyorsabb ütemű növelése és az igények jobb kielégítése között fennálló szoros összefüggést. Politikai munkánkban nem léptünk fel kellő határozottsággal a munkafegyelem lazulásával, a túlzó anyagiassággal, a tapasztalható egyenlősdivel szemben. Az agitációs és propagandamunkánkban fejlődés tapasztalható a szocialista országok gazdasági összefogása szükségességének megértetésében. Politikai munkánk gyengeségére mutat, hogy nem mindig kapott kellő hangsúlyt a KGST-ben részt vevő országokkal folytatott gazdasági együttműködésünk nagy jelentősége és annak konkrét eredményei. 29 3vTS