MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/256

- 386 - 590. Szabad legyen ezzel kapcsolatban egy-két példát is elmondanom, 1969-ben. a jövedelem átlaga a következőképpen alakult, A budapesti állami iparban az egy foglalkoztatottra jutó átlagos jövedelem 2.218.- Ft. volt a statisztika szerint. Ugyanez a budapesti kisipari termelőszövetkezetekben 2.33>5»- Ft., tehát 137.- Ft-tal több, és a tsz-ekben 2.704.- Ft., tehát 486.- Fttal több. Szeretném megjegyezni, hogy a tsz. tagok jövedelme ennél is magasabb volt, és szeretnék még egy olyan megjegyzést is tenni, hogy ebben a magas jövedelemben munka nélkül szerzett jövedelem is van. 3fc-:3dLsXg2^s3c®ajg3sxas®3a Az állami kiskereskedelemben az átlag—jövedelem 1.980.- Ft. volt, a szövetkezeti kiskereskedelemben 2.J75»- ít., vagyis 395.- Ft-tal több. Ugyanakkor, ha megnézzük a termelékenységi, hatékonysági mutatókat, de mindenekelőtt a termelékenységi mutatókat, akkor a következőt látjuk - csak egy példa.s? *z egy foglalkoztatottra jutó évi termelés a budapesti állami iparban 201 ezer Ft., a szövetkezeti iparban 99 ezer Ft. Ugy gondolom, hogy «BÉM» különösebb magyarázat, vagy különöse^<kommentár ezekhez a számokhoz nem kell. Ez az általános tendencia, ezen belül és ennek talaján jönnek létrft azután azok a kirivó aránytalanságok, amelyedről, ha^ 3£g^2 ^talan eltulzottan is .szeltében-hosszában beszélnek az emberek

? ^ljesen érthetővé válik. Jövedelem~T;orzulás jelentkezik a szövetkezeti és a termelőszövetkezeti vezetőknél is. Mindenki előtt ismert, hogy ezek a szövetkezetek és tsz-ek kis létszámmal és viszonylag, legalábbis az állami vállalatokhoz képest kis termelési értékkel dolgoznak. l$>