MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/39

-53nagy küzdelmek, igen jelentős erőfeszítések során szerezték meg. Másodszor: az uj értelmiség másik jelentős része már a mi rendszerünk neveltje. Iskolázottságát, szakmai tudását, ideológiai felkészültségét a mi egyetemeinken szerezte meg. Végül harmadszor: a Horthy-rendszer értelmiségével szemben, amely szigorúan zárt egységet képezett, ahova munkás vagy paraszt származású dolgozó csak elvétve törhetett be, ma nincs "tiszta" értelmiségi réteg, hiszen még az egyes családokon belül is együtt találhatjuk meg az értelmiségit és az ipari vagy mezőgazdasági munkást. Az értelmiség döntő többsége feloldódott a társadalomban, azonosult a társadalommal, még akkor is, ha munkája során más problémák és másképpen foglalkoztatják, mint a népgazdaság egyéb terüle-$ tein dolgozókat. -&Mindezek figyelembevételével a párt politikájának a végre— hajtása az értelmiség irányában az eddiginél differenciáltabban kell, hogy jelentkezzék. Nem lehet az egész értelmiségre vonatkozóan sablonos, általános megállapításokat tenni és határozatokat hozni. / E

gy példy erre, hogy a aacionalimmus, amely az értelmiségi körökben elég sor problémát okoz, a tervezőirodákban KGST. ellenes hangulat formájában jelentkezik, mert ott a kérdést annak gazdasági vetületében szemlélik, mig a humán jellegű szervekben dolgozóknál a határok, vagy a nemzeti kisebbség kérdésének helytelen megítélésében nyilvánul meg, mert itt inkább a kérdés politikai vetületével foglalkoznak. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy az értelmiség között is - éppen sokrétűségénél fogva - találhatunk *ft