MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/343

Az Esti Egyetem hallgatóinak 1 főre eső költsége egész évre mintegy 2200 Ft-ot tesz ki, ennek 1 hónapra eső kihatása mintegy 180 Ft. Rendszeres, nyomonkövethető nyilvántartása, illetve anyakönyvezése a hallgatóknak csak az Esti Egyetemen van. A két pártiskolán nyilvántartási, illetve anyakönyvezési munka még nem alakult ki. Az Esti Egyetemen visszamenően kimutatható, hogy ki mikor, milyen eredménnyel végezte a tanulmányait. Véleményünk szerint az 5 hónapos pártiskolát végzetteknél is helyes lenne nyilvántartást vezetni, ami megkönnyítené a propagandisták számontartását és szükséghez képest feladatokkal való megbízását. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme megállapításunk szerint egyik legeredményesebb formája a pártoktatásunknak. A közel 15 éves fennállása alatt, hallgatóinak létszáma évről-évre növekedett és az 1958 év körüli 1300—1400-as hallgatói létszámával szemben jelenleg mintegy 10 000 hallgatója van. Az üzemi és intézményi lapok gazdaságossága Az üzemi és intézményi lapok költségeinél elérhető megtakarításokra vonatkozó Politikai Bizottság-i határozat kimondta, hogy észszerű intézkedés és megtakarítás szükséges e területen, ezért indokolt felülvizsgálni az üzemi lapok szerkesztőségi létszámát, a lapok megjelenési gyakoriságát, példányszámát és terjedelmét. A vizsgálat alapján a következőket állapítottuk meg: 1964-ben Budapesten 46 vállalat és intézmény adott ki üzemi lapot. A 15,1 millió Ft ráfordítással szemben a lapok árbevétele 2,4 millió Ft volt. Az üzemi lapok 1964-ben 185 újságírót és 42 adminisztrátort foglalkoztattak. Az évi papírfelhasználásuk 158 tonna volt. A lapok példányszámonkénti önköltsége valamennyi budapesti üzemi és intézményi lapnál igen nagy eltérést mutatott. Egy példány előállítási költsége 2—8 Ft-ig terjed, s ugyanakkor ezeket a lapokat példányonként általában 0,30—0,50 Ft-ig árusítják. Ezért jelentős e lapoknál a veszteség. Utóvizsgálat alapján meggyőződtünk arról, hogy a Pártbizottság a Politikai Bizottság határozatának teljesítése során a következő eredményeket érte el: Az 1965. december 31-i állapothoz képest a foglalkoztatott újságírók létszáma 45 fővel csökkent, 42 tonna papírt takarítottunk meg. A lapok összes vesztesége 1966. évben várhatóan mintegy 3 millió Ft-tal lesz kevesebb. A végrehajtott intézkedések javították a lapok kiadásának gazdaságosságát, s ugyanakkor biztosították, hogy az üzemi sajtó a dolgozó tömegek számára a politikai agitációs és nevelés hatékonyabb eszközévé váljon. » 34 A politikai irodalom terjesztése A kerületi pártbizottságok jelentős részénél a politikai irodalom terjesztése a pártmunka része. A terjesztést elősegítette, hogy a pártszervezetek érdemlegesebben foglalkoztak a terjesztéssel. A kerületi revíziós bizottságok megállapításával egyezően a politikai kiadványok terjesztése nem minden tekintetben kielégítő. Az alapszervezetek egy része nem foglalkozik megfelelően a kiadványok terjesztésével. Az üzemekben és hivatalokban a megbízott terjesztők nem rendelkeznek minden esetben megfelelő felkészültséggel, gyakran olyan munkakörben dolgoznak, hogy munkájuk mellett nem tudnak megfelelő időt fordítani a terjesztésre. A terjesztés munkáját a legutóbbi felmérésünk időszakában 5300 aktivista látta el. Budapesten a párttagság körében az egyes összefoglaló munkák, aktuális ideológiai kérdésekkel foglalkozó művek iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés. A politikai kiadványok csaknem 40%-át Budapesten vásárolják. A folyóiratok bizományi eladásának 27—29%-a az előfizetőknek pedig 28—30%-a van Budapesten. A fejlődés ellenére a politikai irodalom felhasználása elmaradt az ideológiai munka egyre növekvő követelményeitől. A vállalati könyvtárakban igen alacsony a politikai művek aránya. Vannak olyan kiadványok és folyóiratok, amelyeknek 25— 30%-a eladatlan marad. Ebben természetesen a kiadói tevékenység bírálata is benne van. A hiányosságok megszüntetése és a terjesztési munka javítása érdekében szükséges, hogy a pártszervezetek az eddiginél is nagyobb gondot fordítsanak a terjesztő aktívák helyes kiválasztására, e területen a politikai munka megjavítására. KISZ-szervezetek gazdálkodása A Revíziós Bizottság fontos feladatnak tekintette, hogy a KISZ különböző gazdálkodó szerveinek segítséget nyújtson. Ez a pénzügyi és ügykezelésre vonatkozó határozatok betartására és számos területen felmerülő helytelen gazdálkodás megszüntetésére irányult. A KISZ-szervezetek gazdálkodási munkájának egyes területein (pl. Úttörő mozgalom) fejlődés tapasztalható, más területeken — üzemi, hivatali és középiskolai szervezeték nagyrészénél — még sok volt a szabálytalanság, az ügyrendtől eltérő gyakorlat. A pénzkezelés fontosságának, következetes ellenőrzésének, a takarékosságnak szerepe az ifjúság nevelésében közismert, ezért a KISZ vezetőknek jobban figyelembe kell venni és jelentőségének megfelelő helyet biztosítani a gazdálkodási munkában. A KISZ-szel kapcsolatos revíziós bizottsági munkát a kerületi revíziós bizottságokkal közösen végeztük. Tapasztalatainkat minden esetben közöltük a kerületi KISZ bizottságokkal, majd az egész vizs3 3