MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/342

kivizsgálására. Több alkalommal a végrehajtóbizott­sági ülés napirendi pontjaként is szerepelt ez a téma. A munkáslevelezési csoport, amely ezt a munkát zömében végezte, főleg társadalmi munkatársakkal dolgozott. Az ügyek túlnyomó többsége tanácsi szerveknél, lakóhelyen, munkahelyen ért egyéni sé­relmek közlése volt. Közérdekű bejelentéseket viszonylag ritkán tet­tek. Az ügyek kivizsgálásának módszerében — véle­ményünk szerint — minden esetben a szakszerűség, pártszerűség, emberséges hozzáállás volt tapasztal­ható. Ügyintézés és nyilvántartás Az ügykezelés pontos vitele biztosítja a párt te­vékenységének dokumentumok alapján — bármi­lyen időpontban — történő követését, ellenőrzését. Ennek helyzetét — fontossága miatt — munkánk so­rán többször ellenőriztük. A párttagok számának növekedése és a vállala­tok átszervezése miatt a párttagok munkahely vál­tozásainak nyilvántartással való követése az előző évekkel szemben a pártszervezetektől fokozottabb erőfeszítést követelt. A párttagok általában az elő­írt határidőn belül rendezték átigazolásukat, kivé­telt képeztek ez alól azok, akik nyugdíjba helyezé­sük után is ragaszkodtak volt munkahelyük párt­szervezetéhez. A Budapesti Pártértekezlet határozatának megfe­lelően a Budapesti Pártbizottság növelte a tag- és tagjelöltfelvételi jogkörrel rendelkező pártszerve­zetek, illetve pártbizottságok számát. Bebizonyoso­dott, hogy az új feladattal járó ügyintézést a ki­jelölt pártbizottságok jól látták el. A tagjelölt felvételi idő lejárta után a párttaggá fel nem vett tagjelöltek száma Budapesten átlag 16%, ugyanakkor egyes kerületekben pedig a 20—30 %-ot is elérte. Megvizsgáltuk az írásos anyagok mennyiségének csökkentésére vonatkozó titkársági — s ezzel kap­csolatos budapesti pártbizottsági határozatok — végrehajtását. A Budapesti Pártbizottság területén a határozat szellemének megfelelően az írásos anya­gok terjedelme csökkent. Az utóbbi másfél évben több a szóbeli beszámoló. A pártfegyelmi munkában az ügyek lezárási ha­táridejét általában betartották és a Budapesti Fe­gyelmi Bizottság rendszeresen felülvizsgálta a régi pártbüntetéseket. Ez évben az 1963-ban hozott fe­gyelmi határozatok felülvizsgálatával foglalkoztak. A régi fegyelmi ügyek felülvizsgálatának csaknem 90%-át a Budapesti Fegyelmi Bizottság kezdemé­nyezte. A párttagok és pártszervezetek csak ritkán tesznek javaslatot fegyelmi büntetések törlésére. Budapesten 1965-ben 1497 régi pártbüntetést vizs­gáltak felül. Ebből 1305-öt töröltek és 192 esetben változatlanul hagyták a hozott határozatot. 2 A Budapesti Pártbizottság archívuma A Központi Bizottság Titkárságának 1961. május 21-i határozatát alapul véve a Budapesti Pártbizott­ság apparátusában 1962-ben hozták létre az achívu­mot. A fenti határozat feladatul tűzi, hogy a párt tevékenysége közben született iratokat, okmányo­kat, amelyek a párt tapasztalatainak feltárásához, történetének megírásához szükségesek, levéltári módszerek szerint rendezni, a jelentőségüket vesz­tett iratokat pedig selejtezni kell. A Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály az iratok megőrzése céljára megfelelő helyiségeket bocsátott rendelkezésre, amely több évre biztosítja a levéltári anyagok elhelyezését, az archívum fej­lesztését. Az archívum munkáját kedvezőtlen ká­der- és létszám körülmények között kezdte meg. A munkatársak a levéltári munkához nem rendelkez­tek kellő szakértelemmel. A Revíziós Bizottság vizsgálati megállapításai alapján a pártbizottság az archívum káder és létszám problémáját megoldot­ta, ezzel biztosította a feltételeket a vonatkozó párt­határozat végrehajtására. Pártiskolák, Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem Az elmúlt időszakban háromszor vizsgáltuk a pártiskolák gazdálkodási és ügykezelési rendjét. Az iskolák anyagi ellátottságában kirívó hiányosságo­kat nem tapasztaltunk. Az Amerikai-úti pártisko­lát az elmúlt években bővítették, felújították és kulturált körülményeket biztosítottak a tanuláshoz. Az 5 hónapos pártiskola oktatási feltételei nem ilyen kedvezőek, azonban anyagi ellátottság tekin­tetében a Központi Bizottság Pártgazdasági Osz­tálya biztosította a zavartalan működést. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem elhelye­zése változatlanul kedvezőtlen. Az évről-évre vég­zett belső munkálatok, átalakítások az adott lehe­tőségek között az Esti Egyetem fejlődését gátló körülményeket átmenetileg oldják meg. Az Esti Egyetem megfelelő elhelyezését a harmadik ötéves terv időszakában kezdődő székházépítés fogja meg­oldani, ahol az öthónapos pártiskola is elhelyezést nyer. E területen végzett vizsgálataink az egy hallga­tóra fordított költségre, a hallgatók nyilvántartásá­ra, illetve anyakönyvezésére, valamint az egyetemet végzett hallgatók további pártmunkájának alakulá­sára terjedtek ki. A pártiskoláknál az egy hallgatóra jutó költségek a következőképpen alakultak: Az 5 hónapos pártiskolán az 1 főre eső költség 1 hónapban 1100 Ft a hallgatók számára térített átlagmunkabér 2100 Ft-ot tett ki. Így az 1 hallga­tóra jutó 1 havi teljes költségkihatás kb. 3200 Ft. A 2 hónapos pártiskolán ugyanilyen számítás szerint az 1 hallgatóra eső összes költség 2670 Ft. hLl

Next

/
Thumbnails
Contents