MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/320

megkönnyítő szolgáltatások köre és mennyisége. Az élelmiszerkereskedelem több félkész, gyorsfagyasztott ételt, előre tisztított zöldségfélét hozott forgalomba. Az előrerendeléses vásárlást 450 élelmiszerboltban vezették be. A vendéglátóipar 130 éttermében szervezte meg az előfizetéses étkeztetést. A háziasszonyok munkáját könnyítette meg a kereskedelmi kölcsönző boltok hálózatának bővülése is. A harmadik ötéves tervben a lakosság részére végzett javító-szolgáltató tevékenység mintegy 13%-fcoí növekszik. 5. Mezőgazdasági tsz-ek tevékenysége A második ötéves terv időszakában gazdaságilag, -politikailag és szervezetileg megerősödtek a budapesti termelőszövetkezetek. Javult a termelőszövetkezeti demokrácia. A tsz-ek összvagyona ma már meghaladja a 400 millió forintot. A termelőszövetkezetek mind fokozottabb mértékben vesznek részt a főváros lakosságának ellátásában. Az utóbbi évben már mintegy 24 000 hl. tejet, 4,5 millió tojást, 160 vagon húst, 2500 vagon vegyes zöldséget szállítottak a budapestieknek. Termelésük évről évre fokozódó mértékben nőtt. Az egy katasztrális holdra jutó termelési érték pedig 13 000 forintról 15 400 forintra növekedett. Ennek megfelelően bevételük a második ötéves tervben 22%-kal, az egy dolgozó tagra jutó évi részesedés 18 237 Ftról 22 835 forintra emelkedett. Fontos, hogy a tsz-ek tevékenységüket a lakosság jobb ellátása érdekében a következő években is belterjes irányban továbbfejlesszék. 6. Az idegenforgalom alakulása Az idegenforgalom a népgazdaság gyorsan fejlődő ágazata. Ma már a főváros életének sok területén érezteti hatását. Budapest idegenforgalma a beutazók számát tekintve az utóbbi években rohamosan növekedett. Míg 1960-ban 195 481, 1965-ben már 1055 097 turista kereste fel a fővárost. A forgalom ugrásszerű emelkedése kihatott az elszállásolásra, a vendéglátóiparra, a kereskedelemre, a közlekedésre, a kulturális szolgáltatásokra. Viszont ezek eredményei vagy hiányosságai visszahatnak az idegenforgalom jövőbeni alakulására. Az idegenforgalom további növekedésének legnagyobb akadálya: a kevés szállodai férőhely. Budapesten, — szemben a háború előtti 9200 férőhellyel — jelenleg 3569 férőhely áll rendelkezésre. Ez a szám várhatóan a következő tevperiódusban 6000-re növekszik. A szállodák színvonala sem megfelelő. Még az elsőosztályú szállodák nívóját is rontja az állandó zsúfoltság. A szállodai szobahiányt igyekszik enyhíteni a Fővárosi Idegenforgalmi Igazgatóság a fizetővendég férőhelyek állandó gyarapításával. Az idei főidényben ez már meghaladta a hatezert. De a két elszállásolási forma együtt sem oldja meg a fennálló férőhelyhiányt, ezért Budapesten változatlanul sürgető feladat a szállodaépítés ütemének meggyorsítása. Budapest egyik fő idegenforgalmi vonzereje fürdőváros jellege. A főváros területe rendkívül gazdag gyógyvizekben, amelyek gyógyhatása az egész világon elismert. Ez módot ad az idegenforgalmi szezon jelentős meghosszabbítására. Budapestnek ezt az adottságát szükséges jobban kihasználni. III. A FŐVÁROS KULTURÁLIS ÉLETÉNEK PROBLÉMAI 1. A közoktatás és a felsőfokú szakemberképzés a) A társadalmi nevelés egyik legfontosabb helye az iskola. A párt mindig nagy figyelmet fordított a közoktatás fejlesztésére. A szocializmus alapjainak lerakásával egyidőben szükségszerűvé vált a közoktatási rendszer továbbfejlesztése. Budapesten nagy lendülettel és társadalmi támogatással indult meg e munka. Jelentős anyagi áldozatok vállalásával a Fővárosi Tanács a második ötéves tervben 688 millió forintot fordított a szükséges tárgyi- és személyi feltételek megteremtésére. A társadalom segítségével további 70 millió forint értékű eszközzel, épülettel gyarapodtak a budapesti iskolák. Eben az időszakban — bár a tervezettnél kevesebbet, — több mint 500 tantermet, 296 műhelytermet létesítettek. 2500-zal emelkedett az iskolákban tanító pedagógusok száma. Az alsó- és középfokú iskolákban a gyermeklétszám majdnem azonos az 5 év előttivel, azonban az 50-es évek nagyarányú születés-hullámzása miatt egyes tagozatokban jelentősek a létszámeltérések. Az erőfeszítések nyomán a tanulási feltételek valamelyest javultak. A középiskolákban tanuló fiatalok és felnőttek száma az 1960 évi 135 000-ről 182 000-re nőtt. Ma Budapesten a tanköteles korúak 92%-a végzi el eredményesen az általános iskola VIII. osztályát. A végzett tanulók 95%-a valamilyen iskolatípusban továbbtanul. A beszámolás időszakában 28 felsőfokú oktatási intézmény költségvetési előirányzata 36,8%-kal emelkedett. Beruházásokra csaknem 770 millió forintot fordítottak. Csak a Budapesti Műszaki Egyetem bővítésére 554 millió forintot használtak fel. Ezekben az években épültek ki és indultak el a megerősödés útján a felsőfokú technikumok. A múlt 4 év alatt 30 000-ről 47 000-re emelkedett Budapest egyetemein és főiskoláin a hallgatók száma. Ma ezekben az intézményekben ezerrel több oktató dolgozik. A végzett hallgatók száma 5 év alatt 4000-ről 9400-ra ugrott fel. A gyakorlati tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a különféle szakterületekre felveendő hallgatói létszámot az eddigieknél jobban a népgazdaság és a társadalom reális szükségletei szerint határozzák meg. A reformtörvény főcéljainak helyességét az élet Budapesten is igazolta. De a múlt négy év során a 11 32o