MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/317

erők, a mérnökök, a tecnikusok száma, összetétele is javult. A meggyorsult gyártmányfejlesztés hatására a híradástechnikai és a műszeriparban erőteljesebben indult meg a tranzisztorizálás és részben a miniatürizálás. A szerszámgépiparban eredményesen fejlesztették a programvezérelt szerszámgépeket és az automata gépsorokat. Kifejlesztették a 100 MWos gőzturbinát. A Kismotor és Gépgyárban már gyártják a világszínvonalat elérő kisteljesítményű Diesel motorcsaládot. Az állami ipar üzemei mellett néhány budapesti ktsz. (pl. Mirköz, Rádelkisz) gépei, műszerei nemzetközi szinten is elismertek. A könnyűipari üzemek évről-évre divatos, új, korszerű terméket bocsátanak exportra és a belső fogyasztók rendelkezésére. Az építőiparban tovább bővítették a nehéz fizikai munkát megkönnyítő gépesítést. Emelkedett a gyártásfejlesztés, a technológiai eljárások korszerűsítésének színvonala. Ma már nem egyedül álló a Pamutnyomóipari Vállalat példája. Kikészítő gyáraiban automata filmnyomó gépeket helyeztek üzembe, ezzel együtt egységes filmnyomó technológiát vezettek be. Az eredmény évi 4 millió forint megtakarítás. Az eredmények ellenére a budapesti gépipar 1964. évi termelésének még mindig több mint 60%-a ötéves, illetve ennél hosszabb idő óta gyártott típus volt. Az új termékek üzemszerű gyártásának megszervezése sok esetben túl hosszú időt vesz igénybe. Többször előfordul, hogy évek telnek el a prototípus jóváhagyása és a gyártás megkezdése között. A műszaki fejlesztés eredményeiben jelentős szerepük van a budapesti műszaki kutató intézeteknek. Munkájuk különösen ott éreztette kedvezően hatását, ahol a kutató és az üzemi munka között szoros kapcsolat alakult ki. Helyesnek bizonyult, hogy néhány kutató intézetet vállalati irányítás alá helyeztek. A kutató intézetek munkájában még számos fogyatékosság található. Nem kielégítő a kutató erők koncentrálása, sok a párhuzamos kutatás. Hosszú ideig tart a kutatási témák kidolgozása. A hiányosságokkal összefügg a műszaki munka alacsony hatásfoka, az anyagi és erkölcsi ösztönzők elégtelen alkalmazása. A gazdasági vezetőknek, és a pártszervezeteknek a harmadik ötéves terv időszakában nagyobb figyelmet kell fordítaniok a műszaki fejlesztésre. A termelésben sokkal jobban kell hasznosítaniok a kutatási eredményeket. A fejlesztési célokat jobban hozzák összhangba a termelés igényeivel és a követelményekkel. A gyártmányfejlesztést előzze meg a belföldi és az export szükségletek helyes felmérése, így a prototípus és a sorozatgyártás közti idő lerövidülhet. 5. A dolgozók munkakörülményei A második ötéves tervben az új beruházások és rekonstrukciók — valamint a nehéz fizikai munka gépesítésének eredményeképpen is — a budapesti 8 3 dolgozók munkakörülményeinek tárgyi feltételei tovább javultak. Biztonságosabb lett a munka, csökkent a veszélyes és az egészségre ártalmas munkahelyek száma. De a korszerű munkafeltételek — a fejlődés ellenére — még nem jellemzők a budapesti ipar egészére. Számos vállalatnál az üzemi munka legalapvetőbb céljaira sem felelnek meg az épületek. Sok az elavult telephely, a pinceműhely. A korszerűtlen üzemekben — természetesen — nagyobb a baleseti veszély. A gépek, berendezések kiszolgálása, a rakodás gépesítése sok üzemben alacsony fokon áll. Rendkívül rosszak — és egyre nehezebbek — a munkakörülmények a kitelepítésre vagy leállításra kijelölt üzemekben. A karbantartás elégtelensége miatt az épületek, berendezések állapota egyre romlik. Budapesten — csökkenő tendencia mellett is — évente mintegy 45 000 üzemi baleset történik, közel 50%-uk anyagmozgatás közben. A fiatalok baleseteinek gyakorisága az átlagos kétszerese. A baleseteket és az üzemi megbetegedéseket az esetek többségében a megelőzés tárgyi feltételeinek hiánya, a balesetelhárítási és egészségvédelmi oktatás alacsony színvonala és a munkavédelmi technológiai előírások megsértése okozza. A budapesti iparban a dolgozók 30—35°/o-ának nincs megfelelő átöltözési, mosdási, fürdési lehetősége. Az öltözők és mosdók jelentős része — a vegyipar és a vasipar több üzemét kivéve — nem felel meg sem a korszerűség, sem a higiénia követelményeinek. E probléma megoldását általában a szaktárcák sem tekintik fontos feladatuknak. Az erre a célra biztosított anyagi eszközök vs elégtelenek, de a vállalatok sem használják ki meglevő lehetőségeiket. 6. A szocialista munkaverseny Az elért termelési eredményekben jelentős szerepe van a szocialista munkaversenynek. Javult a verseny szervezésének és irányításának rendszere. Emelkedett a verseny fejlettebb formáiban résztvevő dolgozók száma. A kollektív versenyformák közül a munkabrigádok száma 26 432-ről 36 091-re nőtt. Az utóbbi években gyakoribb a célbrigádok alakítása. A szocialista címet elnyert brigádoknak több mint 100 ezer tagja van. A versenyvállalások főként az éves tervek teljesítését, valamint a minőségi és gazdaságossági mutatók javítását célozzák. Emellett a brigádok vállalásaiban a politikai, a szakmai képzés is előtérbe került. E brigádok nagy része nemcsak saját tagjaira gyakorol kedvező hatást, hanem az egész üzemre is. A szocialista munka műhelye, üzeme címért folyó versenyben részt vevő vállalatok, egységek száma 319-ről 662-re emelkedett. A versenyvállalások teljesítésébe egyre több műszaki dolgozó is bekapcsolódik. Néhány budapesti vállalat munkakollektívája az elmúlt évben tűzte célul a „szocialista munka vállalata" cím elnyerését. Elsőként az országban a Csepeli Motorkerékpárgyár érte ezt el. Al