MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/97

- 94 ­kicsit Önökre is háritani: nemcsak mi kapunk állami támogatást Önök is. Nehogy azt higyjék, hogy ennyi pénzért bárhol a világon el lehet szinházba menni. Nem lehet elvtársak. Akkor kérjük Önö­ket, hogy amikor egy-egy színháznál nemes törekvést tapasztalnak és látnak, menjenek el oda, még akkor is, ha esetleg a televízió­ban egy jó MfK mérkőzés van. Szándékosan nem mondok Vasas mérkő­zést. /Derültség./ Kedves Elvtársak! Tudjuk azt, hogy szinházat közönség nélkül nem lehet csinálni. Az én álmom az, hogy egyszer majd elérkezik egy olyan nap, amikor a közönségszervezőket visszaküldhetjük dolgozni valahová, /derültség/, s Önök majd eljönnek a szinházba, megveszik pénzért a jegyet, ha ugy látják, hogy egy-egy produkció, egy-egy szinház ezt megérdemli. Pillanatnyilag azonban csata van, s ez vál­takozó eredménnyel folyik. Befejezésül azt szeretném mondani, hogy az elmúlt napokban erős megrázkódtatás ért bennünket is, mind a világ minden nemzetét. A kubai események nagyon veszélyes helyzetet teremtettek; s a mi ge­nerációnk még az idegeiben érzi a II. világháború utórezgéseit,sőt az idősebbek magukkal hozzák az első világháborúét is. Rendkivül nehéz a helyzet és idegeink meglehetősen elhasználódtak. Meg kell mondani, hogy nálunk még a kisebb eseményekre is fokozottabb ide­gességgél és érzékenységgel reagálnak az emberek, mint általában és ez érthető - sok szenvedésen mentünk keresztül. Ezért meg kell mondanom azt, hogy nagy rosszalással vettük Marosán elvtárs lépé­sét; nagyon rosszkor tette azt amit tett és nagyon rossz ügyet szol­gált. S z inházi emberek között élek, és tudom, milyen hatással volt ez rájuk. Szerencse, hogy párt- és állami vezetésünk ma szilárd ke­zekben van, s olyan emberek dolgoznak ott, akikben bizhatunk. Elv­társak, ebben az országban egyszer-kétszer már eljátszották a bi­zalmat. Nagyon kérjük az elvtársaktól: számoljanak ezzel és őrköd­jenek valóban ugy, ahogy csak emberileg lehet, hogy ilyen események/ többé ne következzenek be. /Nagy taps./ _^J Bodonyi Pálné elvtársnő, Budapesti Nőtanács titkára: Elvtársak, tudják azt, hogy én nőtitkár vagyok és bár ez önmagában még nem tenné számomra kötelezővé, hogy a nőmozgalomról beszéljek, mégis azt teszem. A Budapesti Nőtanács tagjau ugyanis azzal enged­tek el, hogyha szót kapok akkor feltétlenül a nőmozgalomról szól­jak. Mindenesetre azi megigérem, hogy nagyon rövid lesnek és ta 3?

Next

/
Thumbnails
Contents