MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-II/263

163 Az ipar strukturális alakulása: /: a KSH Budapesti Igazgatósága által küldendő anyag ! / A termelés létszám, villamosenergia felhasználás és az állóeszközök alapján: a./ az ipar szerkezete társadalmi szektorok szerint b./ az állami iparágazat szerkezete, c./ a struktúra váltózénak hatása a termelékenység összetett mutatóira. • Az utóbbi esztendőkben a budapesti ipasban javult a terv fegyelem. Az iparban dolgozók véleménye szerint, ha nekik azt a kérdést vetjók fel,hogy hogyan érvényesitik a népgazdaság érdekeit munkájukban - a válasz sokszor egyszerűen hang ik: a terv az törvény: a tervnek ki kell fejeznie a népgazdasági érdekeket ós ha mi a tervek szerint dolgozunk, akkor ez egyben azt is jelenti,hogy a népgazdaság érdekeinek megfelelően dolgozunk. A gazdasági vezetők elmondják,hogy vállalat k maradéktalanul teljesiti a központi szervek Írásos utasitásait.Tovább kell e kérdést vizsgálni, mert jogosan merül fel az a kérdés,hogy a tervek vajon minden esetben jól és megfelelően rögzitik-e a népgazdaság valós érdekeit, hogy a vállalatoknak jogukban van-e bel nyugodni egy esetleges nyilvánvalóan hibás elképzelésbe,hogy felsőbb irányitó szerveink belenyugodjanak-e abba,hogy ne mindennap kutassák, keressék és elemezzék a valós népgazdasági érdekek érvényesülésének útját, s bele lehet-e nyugodni abba,hogy jelenlegi gazdálkodási rendszerünk sok területen szinte intéhményesen biztosit ja ,hogy a «BspB vélt népgazdasági érdekek összecsapjanak a végrehajtók , a munkásosztály a gazdasági vezetők , a kollektívák anyagi és erkölcsi érdekeivel. A sok vitatott kérdés és ellentmondás közül érdemes néhányat megemliteni példaként azzal,hogy az e kérdéseken va}ó szüntelen gondolkodás, e kérdések állandó elemzése és az ilyen tipusu ellentmondások feloldása mindennapi feladat, s minél előbb oldjuk meg, annál eredményesebb lesz iparunk munkája. Első példaként említhetjük az álloalapok kérdéét, mely területen